A kis és közepes cégek tolták tavaly a vállalati hitelezés szekerét

A vállalati hitelállomány 10 százalékkal, ezen belül a kkv-k hitelei 12 százalékkal, a lakosság hitelállománya pedig 2,7 százalékkal bővült 2017-ben – mondta Nagy Tamás, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) főosztályvezetője a Hitelezési folyamatok jelentés bemutató sajtótájékoztatóján. A kkv-szektor átlag felett teljesített, az egyéni vállalkozókkal kalkulált számok pedig még biztatóbbak voltak tavaly. A szerződéskötések száma 30 százalékkal emelkedett, és az MNB pozitívan értékelte, hogy a vállalatok nem mozdultak el a rövid lejáratú kölcsönök irányába.

A hitelfelvétel feltételei 20 százalékkal enyhültek az MNB kutatása szerint, és további enyhülésre számítanak a piaci szereplők. Elsősorban a növekvő verseny hatására lazultak a követelmények, de a kedvező gazdasági kilátások és a likviditási helyzet is segítette az enyhülést. A bankok 20 százaléka várta, hogy a hosszú lejáratú hitelállomány nőni fog, ennél azonban lényegesen többen, mintegy 60 százalék tapasztalt megnövekedett keresletet. Régiós összehasonlításban tavaly hazánkban volt a legmagasabb a vállalati hitelállomány bővülése, az elmúlt három év adatai szerint a középmezőnyben szerepel Magyarország. A magyar bankok átlagosan 5-6 százalékos növekedést vállaltak 2017-re, ezt átlagosan 250 százalékosan teljesítették. Nagy Tamás kiemelte: a bankrendszer a hitelezésen keresztül ciklikusan semleges hatást gyakorol a gazdasági növekedésre.

A háztartási hitelállomány 2,7 százalékkal bővült 2017-ben, de a negyedik negyedévben visszaestek a fogyasztási és az egyéb hitelek, ez utóbbit a nagy összegű, egyedi kölcsönök törlesztéseire vezeti vissza az MNB. A bankok tavaly 41 százalékkal több szerződést kötöttek, mint egy évvel korábban, ezen belül az aláírt lakáshitelek 39, a személyi kölcsönök volumene 47 százalékkal bővült. A teljes lakossági hitelkihelyezés a 2008-as szint háromnegyedét teszi ki.

Folyamatosan nő a hosszú kamatperiódusú kölcsönök aránya, az utolsó negyedévben a fogyasztóbarát hitelek is jelentős részt tettek ki a lakáshitelek tortájából, decemberben már 40 százalék volt ezek aránya a rögzített kölcsönök között. A bankok várakozásai ebben a szektorban is igazolódtak, de 2018 elején a pénzintézetek 20 százaléka lazább feltételeket vár.

Egyre gyakrabban találkozunk kombinált hitelfelvétellel, amikor a lakáshitelt egy éven belül személyi kölcsönnel egészítik ki, ezt sokszor a lakásépítés vagy -vásárlás elszálló költségei vagy a lakás berendezése, felújítása indokolja.

A lakáshitelek 8 százalékánál volt megfigyelhető ez a jelenség. A hitelismétlők számát is megvizsgálták, 31 százalék már meglévő személyi kölcsön mellé vesz fel egy újabbat, további 14 százaléknál pedig egy hónapon belül veszik fel az új kölcsönt. A pénzügyi vállalkozások kihelyezéseinél a már meglévő hitelek mellé az ügyfelek 46 százaléka folyamodik újabb kölcsönhöz. A lakáshitelfeláraknál az egy- és ötéves fixálásnál láthattunk nagyobb csökkenést, így mérséklődött a hazai és régiós felárak közötti különbség, de még lenne tere a magyar számok csökkenésének, mivel még mindig nálunk a legmagasabbak a felárak.