Nem maradhat nyitva a hátsó ajtó
Az Európai Unió tegnap nyilvánosságra hozta a Brexit-megállapodás tervezetét, amelyet Michel Barnier, az Európai Bizottság főtárgyalója ismertetett. A 120 oldalas dokumentumnak több olyan kitétele is van, amely elfogadhatatlan Theresa May kormányának, elsősorban az északír–ír határra vonatkozó. A tervezet szerint Észak-Írországnak az európai vámunió részének kell maradnia, ha Brüsszelnek és Londonnak nem sikerül megállapodásra jutnia. Minden érintett fél azt akarja, hogy a határ nyitott maradjon, ha azonban a britek kilépnek a vámunióból, akkor mindenképpen kell valami vámellenőrzési rendszer – mondta a VG-nek Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Ezzel kapcsolatban emlékeztetett, hogy a britek szabadkereskedelmi megállapodásra törekszenek a Brexit után olyanok országokkal is, amelyekkel az EU-nak nincsen ilyen egyezménye. Az EU nyilvánvalóan el akarja kerülni, hogy ezek az államok az ír „hátsó ajtón” keresztül bejussanak a piacára.
A szakértő szerint így is van megoldás, például olyan kreatív, technikai jellegű rendszer kiépítése, amelyhez hasonló az áruk valós útjának nyomon követésére most is működik az EU-ban. Ehhez a cégeknek előre regisztrálniuk kell, megtörténik a vámolás, és a határon már csak azt ellenőrzik, hogy valóban a megjelölt áruról van-e szó. Ez azonban csak a nagyobb szállítmányok esetében alkalmazható, a kishatárforgalomban nem, márpedig az ír gazdaság gyakorlatilag összefonódott a brittel. Hasonló technikai jellegű megoldásokat vezetne be egyébként London a brit–francia határt képező Csalagútnál is. Ha az EU kompromisszumként belemegy a britek valamiféle kreatív északír–ír határmegoldásába, az a szakértő szerint precedenst teremthet, és alkalmazhatják a brit–francia határra is.
Az egyetemi docens emlékeztetett rá, hogy Észak-Írország és Írország esetében egy 500 kilométeres határról beszélünk. A határ hosszúsága megnehezíti az ellenőrzést, az viszont megkönnyíti a helyzetet, hogy egy szigetről van szó, nagy mennyiségben nem egyszerű az EU szempontjából „illegális” árut átjuttatni a határon.
Megoldás lehetne az északír–ír határ nyitva tartására, ha a britek a lehető legnagyobb mértékben közelítenék gazdasági és vámszabályozóikat az uniósokhoz, ezzel azonban a Brexit lényege veszne el, hiszen a brit kormány számára az EU-ból való kilépésnek éppen az a lényege, hogy az ország visszaszerzi a szuverenitását, és maga dönt a törvényeiről. A szakértő szerint azonban közép- és hosszú távon csak ez a megoldás lehetséges. Gálik Zoltán szerint minden afelé mutat, hogy Brüsszel valamiféle különleges státuszt ad majd a briteknek, ennek a kapcsolatnak a részletes kidolgozásához azonban mindenképpen évek kellenek. Az EU viszont egyelőre nem hajlandó meghosszabbítani a Brexit utáni átmeneti időszakot, a tegnap nyilvánosságra hozott dokumentum is megerősíti, hogy ezt 2020. december 31-ig be kell fejezni, ami a szakértő szerint logikus is, hiszen akkor fut ki a hétéves költségvetés.
A kérdésre, lehetséges-e, hogy a határ körüli vita az ír egyesítés napirendre kerüléséhez vezet, a szakértő emlékeztetett, hogy az önrendelkezési jog értelmében Észak-Írországban elméletileg bármikor tarthatnak népszavazást arról, akarnak-e Nagy-Britannia helyett Írországhoz tartozni. Ez a kérdés bármikor felmerülhet. Írországot a britek a történelem folyamán mindig afféle szegény rokonként kezelték, a helyzet azonban mára megváltozott, a kilencvenes évek gyors fejlődésének köszönhetően az egy főre jutó GDP-t tekintve Írország már megelőzte Nagy-Britanniát, és makrogazdasági szempontból még vonzóbb lehet, ha a brit gazdaság növekedése továbbra is elmarad az unióstól. A Brexit körüli bizonytalanság azonban az ír gazdaságnak is árt – tette hozzá.
