Rekordprofit volt a pénzintézeteknél
Rekordnyereséget ért el tavaly a hazai bankszektor. A hitelintézetek 632,4 milliárd forintos adózott eredménnyel zárták az esztendőt, ami 43 százalékkal több az egy évvel korábbinál. Adózás előtti eredményük 694 milliárd forint lett, vagyis 35 százalékkal nőtt éves szinten – derül ki a Magyar Nemzeti Bank adataiból. A gigantikus profitnövekedés egyik fő oka a céltartalékok visszaírása volt: a hitelintézetek tavaly 188 milliárd forinttal tudták csökkenteni az értékvesztésre elszámolt költségeiket. A projekthitel-portfóliók tovább tisztultak, a 90 napon túl késedelmes állomány a 2016 végi 9,1 százalékról 5 százalékra csökkent.
A többi hiteltípusnál is erősen zsugorodott a nem teljesítő hitelek aránya. A bankközi kölcsönöket nem számítva a 2016-os 10 százalékról 6,55 százalékosra esett a bedőlt hitelek aránya. A mutató értéke a háztartásoknál 14,9-ről 10,9, a vállalati hiteleknél 12,8-ről 7,2 százalékosra esett. Egyre fogy a bankok türelme a nem fizető adósokkal szemben, ezt jelzi, hogy az átstrukturált hiteleken belül a 90 napon túl késedelmes állomány több mint felétől megszabadultak. A hitelportfóliókat az új hitelek is javították: a teljes nettó hitelállomány tavaly 9,1 százalékkal 18 118 milliárd forintra hízott, a vállalati hitelek volumene 12 százalékkal 6175 milliárdra, a háztartásiaké 5,35 százalékkal 5353 milliárd forintra bővült.
Hiába nőttek az állományok, a kamatok csökkenése miatt a szektor kamatbevétele 11 százalékkal 1107,2 milliárd forintra esett, a nettó kamateredmény pedig 7 százalékkal 775,2 milliárd forintra szűkült. A nem kamateredmény viszont 583 milliárd forintra nőtt, vagyis csaknem megduplázódott. A jutalékeredmény 9,5 százalékkal 512,4 milliárd forintra hízott, ami nem meglepő, hiszen a lakossági ügyfélkör tavaly is sok, bankok által forgalmazott értékpapírt vásárolt. Az egyéb nem kamateredmény is jelentősen javult, a 2016-os 394 milliárd forintos veszteség 153,6 milliárdra süllyedt.
A betétállomány az alacsony kamatok ellenére csaknem 10 százalékkal 19 832 milliárd forintra bővült. A nem pénzügyi vállalatok számláin több mint 7500 milliárd forint volt, 14,7 százalékkal több, mint egy évvel korábban, a háztartások betétjei 6,8 százalékkal 7737,8 milliárd forintra híztak. A hitel- és a betétállománnyal együtt a szektor mérlegfőösszege is 6,4 százalékkal nőtt 36 354,047 milliárd forintra. Ez egyébként már közel van a történelmi csúcshoz, amelyet 2009 első negyedévében ért el az ágazat, akkor azonban nem az organikus növekedés, hanem a forint gyengülése és a sok devizahitel miatt nőtt meg a bankok mérlege.
A hitelintézetek saját tőkéje 16,7 százalékkal 4188,4 milliárd forintra emelkedett, a szavatolótőke azonban csak 2,5 százalékkal nőtt, így 3585 milliárd forint lett. A teljes kockázati költségérték egész évben emelkedett a hitelállományok növekedésének következtében, és az év végén már 17 477,7 milliárd forint volt. Ennek köszönhetően a szektor tőkemegfelelési mutatója a 2016 végi 21,1-ről 20,5 százalékosra süllyedt, de ez az érték is viszonylag magas.
