Sokat javultak a moszkvai tőzsde fundamentumai
Csupán enyhe tőzsdei hatása lehet a vasárnapi orosz elnökválasztásnak, de elképzelhető, hogy lassú, ám biztos változások indulnak meg az ország gazdaságpolitikájában. A tőkepiacon nem számolnak meglepetésszerű eredménnyel. Annak azonban már lehet hatása a részvényárfolyamokra, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök a voksolás után felülvizsgálja kormányát. A gazdasági programját felvázoló februári beszédében élénkítést helyezett kilátásba. A konkrét lépéseket előkészítő Alekszej Kudrin volt pénzügyminiszter nagyobb befolyásra tehet szert, s nekiláthatnak a hosszú távú programnak. Oroszországnak leginkább a népességfogyással és az olajfüggőséggel kell megküzdenie.
„Az utóbbi területen már sikereket értek el, hisz a költségvetést a hordónkénti 40 dolláros szintre állították be, az a feletti részt tartalékba helyezik. Az olajár csökkenése emiatt a korábbinál kevésbé érintené az orosz gazdaságot. Ez a viszonylagos függetlenedés ahhoz vezetett, hogy az olaj drágulását nem igazán követte le az orosz piac – mondta el a Világgazdaság kérdésére Boér Levente, az OTP Alapkezelő Zrt. portfóliókezelője. – Segítheti a gazdasági fejlődést, hogy a tőkepiaci tapasztalattal rendelkező harmincas-negyvenes korosztályból egyre többen kerülnek be a különböző minisztériumokba és a jelentősebb cégek vezetői pozícióiba. Ez segítheti az ország reformlendületét, de a hétvégi választásnak számottevő, konkrét tőzsdei hatásai nem várhatók.”
Az orosz részvénypiac fundamentálisan sokat javult az elmúlt években, miközben még mindig nem számít drágának. Tavaly ugyan nem tudta megismételni a 2016-os ralit, amikor az 1700 pontos szintről 2200-ig lőtt ki az IMOEX (MICEX), de azért 2017-ben sem teljesített rosszul. A tavalyelőtti ralit egyébként Donald Trump amerikai elnökké választása után a szankciók esetleges kivezetésével kapcsolatos spekulációk fűtötték. A moszkvai börzét reprezentáló IMOEX idén 9,8, míg az elmúlt egy évben 22,4 százalékkal emelkedett, a dollárban számított RTS mutató 11,3, illetve 27 százalékkal ralizott.
„Ha Putyin tényleg változtatni akar a gazdaságpolitikán, egy erős mandátummal megteheti majd. Ehhez ideális a környezet. A legfőbb kockázatot jelentő geopolitikai feszültségek is fokozatosan enyhülnek, a szankciók szigorítása sincs napirenden, az infláció alacsony, a gazdaság pedig idén 2 százalékkal bővülhet. Kedvező fejlemény volt, hogy Oroszország három év után, február végén visszakerült a befektetésre ajánlott kategóriába. Következésképp az orosz tőzsdei kilátások jók, van még tér az emelkedésre – tette hozzá Boér Levente, aki kiemelte, hogy sok cégnek erős a mérlege. – Az eladósodottsági mutatók alacsonyak, mert a vállalatok a 2008-as hitelválságtól kezdődően, majd a 2014-es szankciós válság után még inkább csökkentik a tartozásaikat. Ez a folyamat mára azt eredményezte, hogy egyre több cég fizet osztalékot. Van, amelyik a teljes eredményét odaadja a részvényeseknek. Még az olyan, nem befektetőbarát nagyvállalatok papírjaival is, mint a Gazprom vagy a VTB Bank, egyre jobb osztalékhozamokat lehet elérni.”
Az elemző hozzátette, hogy Orosz-
országban az olaj drágulásából elsősorban nem is az olajtársaságok, hanem a gazdaság más szereplői, például a bankok nyernek. Minél drágább a kőolaj, annál több adót kell utána fizetniük a kitermelőknek, akik amúgy dollárért adják el termékeiket, a költségeik viszont az ilyenkor jellemzően erősödő rubelben keletkeznek. Az emelkedő állami adóbevételekből azonban a gazdaság egésze profitál.
