Vámuniót sürget Nagy-Britanniával a Német Iparszövetség vezetője
A brit és uniós vállalatoknak évi 58 millió fontos többletköltségekkel kell számolniuk egy megállapodás nélküli Brexit esetén – derült ki az Oliver Wyman amerikai tanácsadó és a Clifford Chance londoni ügyvédi iroda hétfőn nyilvánosságra hozott jelentéséből. Ebből az uniós cégeknek 31, a briteknek 27 milliárd fontot kell majd minden évben vámokra és egyéb, nem vámjellegű illetékekre kifizetniük. Ezek csupán a közvetlen hatások, a vizsgálat során nem vették figyelembe az olyan, közvetett tényezőket, mint például az árak változása vagy a harmadik országokkal kötött szabadkereskedelmi megállapodások. „A növekvő költségek és a bizonytalanság miatt csökkenhet a jövedelmezőség, veszélybe kerülhet akár egyes vállalatok léte is” – figyelmeztet a dokumentum.
A jelentés szerint a többletköltség 70 százaléka öt brit szektort terhel majd: a pénzügyi szolgáltatásokat, az autóipart, a mezőgazdaságot és élelmiszeripart, a fogyasztási javakat, valamint a vegyipart. A pénzügyi szolgáltató szektor számára lesz azonban a legsúlyosabb az úgynevezett hard Brexit, a költségemelkedés mintegy egyharmadát ez a szektor lesz kénytelen elkönyvelni, és a Bank of England becslése szerint mintegy tízezer állás költözik át az év végéig az országból a kontinensre. Ami az uniót illeti, itt az autóipar, a mezőgazdaság és az élelmiszeripar, a vegyipar, a fogyasztási javakat termelő vállalatok és a gépipar számolhat elsősorban a költségek növekedésével – ismertette a jelentést a Reuters.
A Deutsche Welle internetes kiadása szerint Németország 16 tagállama közül négyre – Bajorországra, Észak-Rajna–vesztfáliára, Baden-Württembergre és Alsó-Szászországra – hárulnak majd 70 százalékban a közvetlen negatív hatások az autógyártásban és a feldolgozóiparban játszott szerepük miatt. Éppen Németország érintettsége okán sürgette hétfőn ismét az iparvállalatok legnagyobb szakmai érdekképviseleti szervezete, a Német Iparszövetség (BDI), hogy a negatív hatások csökkentése érdekében az EU és Nagy-Britannia lépjen egyfajta vámszövetségre. Theresa May brit kormányfő ragaszkodik hozzá, hogy országa az unióból való kilépéssel együtt elhagyja az egységes piacot és a vámuniót is, mert ezáltal nyílik lehetőség arra, hogy saját szabadkereskedelmi megállapodást kössön bármely harmadik országgal. Joachim Land, a BDI ügyvezető igazgatója azonban a Frankfurter Allgemeine Zeitungnak nyilatkozva úgy vélekedett, hogy a közös vámunió ötletét sem szabad elvetni, mert a tervezett kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás nem megy elég messzire. Megegyezés híján Nagy-Britannia a kilépés után a Kereskedelmi Világszervezet szabályai és vámtarifái alapján kereskedhet az Európai Unió 27 tagjával, ami nagy változás a mostani helyzethez képest.
A britek bezárták a pénztárcájukat
A brit fogyasztók inflációval kiigazítva 1,1 százalékkal kevesebbet költöttek februárban, mint egy évvel korábban, januárhoz képest pedig 1,2 százalékos a csökkenés a Visa hétfőn nyilvánosságra hozott adatai szerint. Ez 2012 óta a legrosszabb évkezdés, és a kártyatársaság szerint azt vetíti előre, hogy a gazdaság növekedése lassul majd 2018 első negyedévében. A londoni ingatlanárak is a leggyorsabb mértékben zuhannak a pénzügyi válság óta, januárban éves szinten 2,6 százalékkal csökkentek. | VG
