Ázsiából érkeznek fontos adatok a héten
Holnap látnak napvilágot a kínai gazdaság alakulásáról szóló első negyedéves adatok. „A korábbi gyakorlatnak megfelelően ezúttal is Kínából láthatunk először GDP-adatot, a 2018 első negyedévi dinamika éves összevetésben 6,8 százalékos, negyedéves dinamikában 1,5 százalékos lehetett a Reuters konszenzusa szerint” – mondja Dunai Gábor, az OTP Bank makrogazdasági elemzője. Ezzel két éve gyakorlatilag változatlan lenne az éves dinamika, s bár a negyedévek között az utóbbi két esztendőben az első negyedévben viszonylag erős lassulás volt, ez idén mérsékeltebb lehet, köszönhetően a sokkal kedvezőbb exportteljesítménynek. Emiatt a 6,8 százalékos év/év konszenzushoz kapcsolódó kockázatok talán inkább felfelé mutatnak – mondta a szakember.
Szektorszinten az infrastrukturális beruházások és az ipari termelés növekedési ütemének lassulása egy ideje megállni látszik, a kiskereskedelmi forgalom növekedése azonban tovább lassul, 2018-ban már 10 százalék alatti év/év adatokkal szembesült a piac – dacára a történelmi csúcs közelébe javuló fogyasztói bizalomnak. Az ingatlanok áremelkedési üteme mérséklődött 2016 vége óta, a javuló külkereskedelmi teljesítmény pedig a devizaárfolyamban is tetten érhető. A jüan 2016 decembere óta a korábbi mélypont közelébe erősödött vissza a dollárral szemben. Ugyanakkor a hitelkihelyezés üteme, ha minimálisan is, de tovább gyorsult az elmúlt negyedévekben. „Összességében a beérkező adat összhangban lehet a képpel, amely szerint kis lassulás igen, ám összeomlás nehezen képzelhető el idén Kínában” – fűzte hozzá Dunai Gábor.
Pénteken teszik közzé a friss japán inflációs adatokat. A piac 1,3 százalékos áremelkedést vár, egy hónapja 1,5 százalékos volt az infláció. „Noha a fogyasztói árindex határozottan emelkedő pályán mozog, a Bank of Japan vélhetőleg még néhány negyedévig biztosan kitart a nagyon laza monetáris politika mellett. A jegybank legutóbbi előrejelzése szerint az infláció a 2019-es költségvetési évben érheti el a 2 százalékos célt. A jövő évig várhatóan nem változik a rövid kamat –0,1 százalékos és a tízéves állampapír nullaszázalékos célzott kamata sem” – mondta Dunai Gábor.
A nagy jegybankok közül ezzel a Bank of Japan lesz az utolsó, amely elzárja majd a pénzcsapot (továbbra is havi kb. 65-75 milliárd dollár értékben vásárolnak állampapírt). Mikor ez megtörténik, a világ pénzrendszerének likviditásbővülése megáll majd, s 2019 második felétől már inkább szűkülésre lehet számítani. „Ennek a változásnak lesz hatása a pénzpiacok viselkedésére, igaz, egy jól előre jelezhető folyamatról van szó. Ha az infláció a várakozásoktól eltérően alakul, az befolyásolhatja a lazítás kivezetésének ütemezésére vonatkozó várakozásokat” – tette hozzá a szakember.
