Csapás a szír vegyifegyver-programra

Már ma az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerülhet egy újabb határozati javaslat a szíriai helyzetről. Részben e konfliktus következtében tartósan magasan maradhatnak az olajárak.

A z olajárak már azután emelkedni kezdtek, hogy Donald Trump a múlt héten fenyegetőzni kezdett egy Szíria elleni légi csapással. A Brent hordónkénti ára 7,8 százalékkal emelkedett, és már pénteken megközelítette a 73 dollárt, amire 2014 decembere óta nem volt példa. Az áremelkedésnek csak részben oka a szíriai helyzet, szerepet játszik benne a CNBC elemzése szerint a globális kínálat drasztikus visszaesése, valamint több más konfliktus, például a jemeni háború (a húszi lázadók ugyanis fokozzák rakétatámadásaikat a szaúdi olajlétesítmények ellen), valamint az iráni atomalku körüli vita és a venezuelai olajipar összeomlása. A Kőolaj-exportáló Országok Szervezete (OPEC) a múlt héten bejelentette, hogy a tartalékok alig 43 millió hordóra estek vissza az ötéves átlag fölött, a kitermelés pedig márciusban napi 201 ezer hordóval 31,96 millió hordó alá csökkent. Egyes elemzők szerint akár a 100 dollárt is elérheti az olaj hordónkénti ára, ha eszkalálódik a feszültség a Közel-Keleten.Ez még közelebb került azok után, hogy az amerikai elnök a hét végén beváltotta fenyegetését, és hivatalba lépése óta az Egyesült Államok másodszor hajtott vége légi csapást Szíria ellen megtorlásul azért, hogy a kormányerők feltételezések szerint vegyi fegyvert vetettek be civilek ellen Dúmában. A szombat hajnali akcióban Nagy-Britannia és Franciaország is részt vett, és 105 manőverező robotrepülőgépet és rakétát lőttek ki három szíriai célpontra: a vegyifegyver-program fő kutatóközpontjára Damaszkuszban, egy Homszhoz közeli raktárra és egy ehhez közeli irányítóközpontra. Amerikai források szerint a célpontok alkalmasak voltak vegyi anyagok, például szarin gyártására és tárolására. Washingtonnak olyan információk vannak a birtokában, amelyek állítólag azt igazolják, hogy Dúmában szarint és klórgázt vetettek be – idézett egy név nélkül nyilatkozó magas rangú illetékest a Reuters. Ezt támasztja alá a hágai központú Vegyifegyver-tilalmi Szervezet (OPCW) szakértőinek a helyszínen végzett előzetes vizsgálata is.

Az amerikai védelmi minisztérium szombati közlése szerint minden rakéta célba talált, és a szíriai légvédelem csak a támadás befejezése után lépett működésbe. Az orosz védelmi tárca szerint viszont a szíriai légvédelem Sz–125-ös, Sz–200-as és Buk rendszerei a céljuk felé haladó rakéták jelentős részét megsemmisítették. A csapások elhárításában a szíriai orosz légvédelem nem vett részt. Kenneth McKenzie, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának igazgatója szombati sajtótájékoztatóján sikeresnek nevezte a csapásmérést, azt mondta, hogy csaknem valamennyi célpontot elérték, és bár maradtak még vegyifegyver-kapacitások, a szíriai vegyifegyver-programot sikerült évekre visszavetni.

Oroszország az ENSZ Biztonsági Tanácsában el akarta ítéltetni „az Egyesült Államok és szövetségesei által végrehajtott agressziót Szíria ellen”, a határozati javaslatot azonban rajta kívül csak Kína és Bolívia támogatta. Franciaország a hét végén egy másik javaslatot terjesztett be, amelyet valószínűleg már ma tárgyalni kezdenek. A dokumentum a leghatározottabban elítéli a vegyi fegyverek bevetését, tartós tűzszünetet követel, és egyebek között azt is előírja, hogy a segélyeket „minden korlátozás nélkül hozzáférhetővé kell tenni” mindenhol Szíriában.

Élesben tesztelték a Lockheed új fegyverét

A szíriai célpontok elleni támadásban először vetették be élesben a Lockheed Martin új lopakodó robotrepülőgépét, amelyet egy 4,6 milliárd dolláros védelmi program keretében fejlesztettek ki. A 19 rakétát két B–1B bombázó lőtte ki a szíriai légtéren kívülről a barzehi kutatóintézetre. A hivatalosan közös levegő-föld robotrepülőgépnek (JASSM) nevezett rakétát nehéz követni, mert a radarok hatósugara alatt repül, és akár 322 kilométerre is képes behatolni ellenséges területre – ismertette a Bloomberg. A rakéta 450 kilogrammos robbanófejet hordoz.