Együtt védelmezzük a nemzetközi kereskedelmi rendszert – közös fellépés a protekcionizmus ellen
Az Amerikai Egyesült Államok Kereskedelmi Képviselőjének Hivatala (USTR) által Kínáról készített 301-es vizsgálati jelentés szerint Donald Trump március 22-én írta alá azt a memorandumot, melyben utasította az illetékes hatóságokat, hogy a kínai termékekkel szemben kereskedelmi korlátozásokat vezessenek be. Április 3-án az USTR bejelentette, hogy mintegy 50 milliárd dollár értékű kínai árura 25 százalékos vám kivetését javasolta. Donald Trump április 5-i nyilatkozata szerint megfontolja további 100 milliárd dollár értékű kínai exporttermékre a vámtarifa kivetését. Az USA a hazai jogszabályait felhasználva korlátozza más országok kereskedelmét, figyelmen kívül hagyja a WTO szabályait, csak a saját feje után megy. Ez tipikus példa arra, hogyan küzd az unilateralizmus a multilateralizmus, a protekcionizmus pedig a szabad világkereskedelem ellen.
És ha már itt tartunk, beszéljünk egy kicsit a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi többletről! A kereskedelem két ország vállalkozásainak és fogyasztóinak szabad választása alapján jön létre. Az aktívumról vagy a passzívumról nem a kormányok, hanem a piacok döntenek, és olyan tényezők befolyásolják, mint például az adott országok gazdasági szerkezete, iparuk versenyképessége.
A Kína és az USA közötti kereskedelmi egyensúlytalanság elsősorban az Egyesült Államok gazdasági szerkezetének problémája. Az amerikai gazdaság főként a szolgáltatóiparra épül, ehhez párosul az alacsony megtakarítási kedv és a magas fogyasztás. A hazai termelés nem elégíti ki a hazai fogyasztói igényeket, ezért kell rengeteg fogyasztási cikket importálni. Az olyan tényezők, mint a statisztika, a tranzitkereskedelem és a szolgáltatáskereskedelem figyelembevételével elvégzett alapos elemzés eredményeként azt is láthatjuk, hogy a Kína és az Egyesült Államok közötti kereskedelmi többlet valójában csak az Egyesült Államok által kommunikált összeg egyharmada körül mozog. Az amerikai és a kínai kereskedelmi minisztérium által a statisztikai eltérések kapcsán végzett közös kutatás arra az eredményre jutott, hogy az amerikai statisztika a 2008-tól 2014-ig tartó időszak átlagos deficitjét mintegy 19 százalékkal túlbecsüli. Ezzel számolva, és levonva a kínai feldolgozóiparban az importrészarányt és az Amerikából származó szolgáltatáskereskedelmi passzívumot, 2016-ra a teljes amerikai–kínai kereskedelmi deficit csak 164,8 milliárd, vagyis az eredetinek kevesebb mint a fele.
A racionalitás néz farkasszemet a kereskedelmi aktívummal. Kína soha nem törekedett kereskedelmi többletre. Sőt az elmúlt években inkább aktívan dolgozott azon, hogy bővítse az Egyesült Államokból származó behozatalt, és hatalmas erőfeszítéseket tett a kereskedelmi többlet csökkentésére. A kínai kormány megingathatatlanul kitart a kínálati oldal strukturális reformjának folytatása mellett. A kínai folyó fizetési mérleg többletének GDP-arányos része a 2007-es 9,9 százalékról 2016-ra 1,9 százalékig csökkent.
A többlet csökkentéséhez kétoldalú erőfeszítésre van szükség, ehhez Kína egymaga kevés. Kína és az USA is egyetért abban, hogy a kereskedelmi egyensúly kialakítását ösztönözni kell, de lényeges, hogy az egyensúlyt az együttműködés folyamatában, fokozatosan kell elérni. Kína reméli, hogy az USA lazít a csúcstechnológiai termékek kínai exportkorlátozásán, növeli a hazai megtakarítások mértékét és pozitívan reagál majd a kínai kormány által a behozatal bővítésére tett intézkedésekre.
De térjünk ki a 301-es vizsgálati jelentésre! A 301-es vizsgálat az Amerikai Egyesült Államok belföldi jogszabálya, az 1974. évi kereskedelmi törvény 301. §-a szerinti „válasz a külföldi kormányok egyes kereskedelmi gyakorlatára”. A 70-es években a kereskedelmi deficit folyamatos növekedése miatt az USA a többi országot hibáztatta „tisztességtelen kereskedelmi intézkedéseik” miatt. Az amerikai kongresszus ezért fogadta el 1974-ben a kereskedelmi törvényt, amellyel egyben felhatalmazta az amerikai kereskedelmi képviselőket, hogy más országok „indokolatlan vagy tisztességtelen kereskedelmi gyakorlata” ellen vizsgálatot indítsanak, majd ennek lezárultával javaslatot tegyenek az elnöknek egyoldalú szankciók bevezetésére. A törvény megszületése óta 123 alkalommal végeztek úgynevezett 301-es vizsgálatot, amely több országra nézve is fájdalmas következményekkel járt. 1995-ben az USA vállalta, hogy a WTO kereskedelmi vitarendező mechanizmusa alapján rendezi a kereskedelmi vitáit más országokkal. A 301-es vizsgálatot, mint egyoldalú intézkedést, kivonta a történelem színpadáról.
Az USA a Kínával kialakult kereskedelmi vitájában most ismét lesújtott a 301-es vizsgálat „korbácsával”, szándékosan és súlyosan megsértve a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) legalapvetőbb és legfontosabb szabályait és elveit, így a legnagyobb kedvezmény elvet (MFN) és a tarifális korlátozásokra vonatkozó elvét, ami az egyoldalúság és a kereskedelmi protekcionizmus klasszikus példája. Az USA 301-es jelentése tényeket torzító, Kínát elhamarkodottan kritizáló fércmű. Ez az eljárás alapvetően sérti az USA nemzetközi kötelezettségeit, károsítja Kína érdekeit és veszélyezteti gazdaságának biztonságát csakúgy, mint a globális gazdasági fellendülést és stabilitást, így erre Kínának meg kell tennie a megfelelő válaszlépéseket. A kínai intézkedések – amelyeket a kényszer szül – visszafogottak. Kína álláspontja a kereskedelmi háborúval kapcsolatban az, hogy nem hajlandó és nem akar harcolni, ugyanakkor nem is fél felvenni a kesztyűt!
Közös válasz és közös haladás. A kínai nyitás és reform politikája negyvenéves múltra tekint vissza.
Ebben a negyven évben aktívan integrálódott a globális gazdasági fejlődésbe, együttműködött egy nyitott, tisztességes és igazságos nemzetközi kereskedelmi rendszer kialakításában. Kína osztozik a reform és nyitás politikájának gyümölcsein a nemzetközi közösséggel, mindvégig nyitottan, toleránsan, egészséges és rendezett módon fejlesztette a baráti gazdasági és kereskedelmi partnerségi kapcsolatait. 2018. április 10-én Hszi Csin-ping (Xi Jinping) elnök úr a Bo’ao Forum for Asia megnyitóján elmondott vitaindító beszédében kijelentette, hogy Kína a már kinyitott kapuit nem fogja újra becsukni, csak még jobban ki fogja tárni. A nagyobb nyitás érdekében intézkedéseket hoz, hogy még jobban bővítse a piacra jutási lehetőségeket, még vonzóbb befektetési környezetet teremt, erősíti a szellemi tulajdonjog védelmét és proaktívan növeli importját. Az elnök úr kihangsúlyozta, hogy ezeket a jelentős intézkedéseket mihamarabb és minél gyorsabban meg kell valósítani, törekedni kell arra, hogy a nyitás eredményei minél korábban eljussanak nemcsak a kínai vállalatokhoz és a lakossághoz, de a világ minden országának vállalataihoz és lakosságához is.
Nem feledkezhetünk meg arról sem, hogy a szabad kereskedelmet a világ minden országának támogatnia kell, és a protekcionizmus csak elmérgesítheti a dolgokat, alapvetően nem tudja megoldani a problémákat. Az Amerikai Egyesült Államok protekcionizmusa súlyosan sérti a WTO alapelveit és szellemiségét, de nyilvánvalóan sérti a nyílt, tisztességes és igazságos nemzetközi kereskedelmi rendet is. Kína a nemzetközi kereskedelmi liberalizáció szilárd védelmezője, Magyarország és az európai országok pedig mindig is a kereskedelem liberalizációjának úttörői és gyakorlói voltak. Felelős országként és a WTO felelős tagjaként Kína kész együttműködni Magyarországgal és más uniós államokkal a multilaterális kereskedelmi rendszer közös érdekei, valamint a nemzetközi kereskedelmi rendszer védelme érdekében.
Csou Hszin-csien (Zhou Xinjian),
a Kínai Népköztársaság Magyarországi Nagykövetsége gazdasági és kereskedelmi tanácsosa
