Keresik a magyar eszközöket a befektetők

Hazánk és Lengyelország lehet a fejlődő piaci befektetők új kedvence, legalábbis ezt mutatja az államkötvényhozamok alakulása. A két korábbi kedvenc, Oroszország és Törökország elvesztette vonzerejét az amerikai szankciók, a szír geopolitikai feszültségek és a kurd háború miatt – írta a Bloomberg. Február eleje óta nagyot zuhant a rubel és a líra, a tízéves török államkötvényhozam 120, az orosz 45 bázispontot emelkedett. Ezzel szemben a lengyel és a magyar hozam 20-20 bázisponttal lett alacsonyabb, amit támogat a kiszámítható, stabil devizamozgás, valamint az uniós konjunktúrából adódó, élénk gazdasági növekedés. A régiós piacok sokat profitálhatnak tehát az orosz és a török eszközök gyenge teljesítményéből, továbbá az eurózónához képest magasabb hozamkörnyezetből.

Vannak ugyan politikai feszültségek a régióban, de ezek súlya bőven elmarad a török és az orosz helyzettől – közölte lapunkkal Virovácz Péter. Az ING Bank vezető elemzője szerint a politikai és gazdasági stabilitás és a huzamosabb ideig lazán tartott monetáris politika szimpatikus a piacoknak. A befektetők szeretik a magyar és a lengyel eszközöket, akár devizáról, akár állampapírról van szó, nem véletlen, hogy a tízéves magyar államkötvény hozama alacsonyabb, mint az amerikai papíroké.

A lengyel és a magyar piac menedékszerepét erősítik az alacsony inflációs kilátások. Az idei első negyedévben felemás adatok érkeztek a régió országaiból, a közös pont, hogy az első három hónap statisztikái negatív meglepetést okoztak – hangsúlyozta Virovácz. A régiós országokban lassult az első hónapban a pénzromlás üteme, a maginflációs adatok pedig vegyes képet mutattak. A szakértő kiemelte: az elmúlt években a régiós államok inflációs trendjei megegyeztek, ma is közös nevező az energiaárak és az élelmiszerköltségek változása, de minden ország más okból küzd az alacsony fogyasztói árindexszel. Az érintett államokban más a munkaerőpiaci helyzet, és más szektorok fejlődtek az elmúlt időszakban, ráadásul a csehek már megkezdték a kamatemelési ciklust. Virovácz szerint ugyanakkor az idei első negyedév lehet 2018 inflációs mélypontja, az év második felére gyorsulhat a pénzromlás üteme. Lengyelországban 1,5 százalékos, Csehországban 2,2 százalékos, hazánkban pedig 2,5 százalékos éves drágulásra számít.

A régióban van a két európai monetáris véglet: a lengyel és a magyar jegybank, ameddig lehet, kivár a szigorítással, míg a cseh és a román nemzeti bank már kamatemeléssel kénytelen féken tartani az inflációt – hangsúlyozta Virovácz. Az elemző emlékeztetett: meglepetésére a legutóbbi kamatdöntő ülésen az 5 százalék körüli infláció ellenére sem emelték az irányadó rátát a román jegybankárok. A monetáris tanács szerint ugyanis a havi inflációs adatok enyhén elmaradtak a várakozásoktól, ami adott egy kis mozgásteret a pénzintézetnek. A szakértő úgy vélte: a cseh és a román jegybank az emeléssel arra készül, hogy egy esetleges, két-három éven belüli gazdasági lassulásnál „legyen honnan kamatot vágni”. A Magyar Nemzeti Bank csapdahelyzetbe kerülhet, ha a gazdasági lassulás alacsony kamatkörnyezetben éri az országot – mondta az elemző.