Meglovagolja az osztalékralit a Mol

Áprilisban eddig 11,7 százalékkal drágult a Mol részvénye, miközben a Budapesti Értéktőzsde (BÉT) fő mutatója ennek kevesebb mint a felével, 5,5 százalékkal ment feljebb. A hazai olajtársaság a másik három blue chip 0,7–1,6 százalék közötti erősödését is sokszorosan lepipálja. Ha a teljes idei teljesítményt nézzük, akkor már nem ilyen látványos a Mol szereplése, bár a 0,9 százalékos plusz így is jobb a BUX 1,9 százalékos esésénél. Az 5,6 százalékot nyerő OTP viszont ezen az időtávon veri a Molt. A Magyar Telekom 0,7 százalékos mínusza elhanyagolható a Richter Esmya miatti 20,5 százalékos zuhanásához képest.

A Molnál sokan már osztalékralit emlegetnek az elmúlt hetek kiemelkedő teljesítménye kapcsán. A társaság az egy évvel korábbihoz képest 9 százalékkal megemelt, 85 forint osztalékon felül 42,5 forintos rendkívüli osztalékot fizet részvényenként a tavalyi, a vártat felülmúló eredmény terhére. A közgyűlés múlt csütörtökön fogadta el az osztalékfizetésről szóló előterjesztést. A szelvényvágás napja május 9. lesz, és május 17-én már meg is kapják az osztalékot a Mol részvényesei. A kétnapos elszámolási határidő miatt legkésőbb május 7-én kell megvennie a papírt annak, aki részesülni akar a 2017-es profitból. Az elmúlt három heti több mint 300 forintos drágulás azonban nem magyarázható teljesen a részvényeseknek juttatandó összesen 127,5 forinttal.

„Az osztalékrali mellett az Ural és a Brent típusú kőolaj közötti árkülönbség is segítette a Mol árfolyamát az elmúlt időszakban. Egy hordó Ural 2,83 dollárral olcsóbb, mint a Brent, március 22-én ez az eltérés még csak 2,05 dollár volt, míg tavaly december közepén mindössze 4 cent. Az Ural-Brent árrés tágulása azért jó a Molnak, mert a feldolgozott kőolaj nagy része Ural típusú, amit így olcsóbban tud beszerezni, miközben a kész vagy félkész termékeket a Brenthez igazított árakon értékesíti” – mondta a Világgazdaságnak Kovács Bálint, az Equilor Befektetési Zrt. vezetőelemző-helyettese.

Az olaj drágulása is hatással van a Molra, de ennek kettős szerepe van a cég életében. A kutatás-termelés, azaz az upstream ágazatban jó, hogy 9 százalékkal drágult az elmúlt hónapban a kőolaj világpiaci ára. „Ez azonban a finomítói, azaz downstream oldalon már nem ennyire jó hír, mert az üzemanyagok előállításához szükséges energia is kőolajból származik, így drágul maga a finomítás, ami a marzs lemorzsolódásához vezet. Az elmúlt hónapban segíthette az árfolyam emelkedését, hogy a Mol még mindig viszonylag olcsónak számít régiós viszonylatban” – tette hozzá Kovács Bálint.

„Globálisan olyannyira felfokozott az érdeklődés az olaj iránt, hogy a befektetők mindent megvesznek, ami az iparággal kapcsolatos. Az S&P 500 index 32 olajipari cégéből álló XLE ETF csak az elmúlt két hétben 10 százalékkal erősödött. Az Egyesült Államokban a nagy karbantartási munkák is véget értek, már maximális kihasználtsággal dolgoznak a finomítók. Az Energiainformációs Hivatal adataiból is látszik, hogy a kőolajkészletek 1,1, a benzinkészletek pedig hárommillió hordóval csökkentek. Pörög a gazdaság, és egyre erősebb a kereslet” – hívta fel a figyelmet Pletser Tamás, az Erste olajipari elemzője, aki szerint az is árfelhajtó tényező, hogy Szaúd-Arábia a 80-100 dolláros olajár elérését tűzte ki célul. Az elmúlt három hétben a Brent és a WTI is 5-5 dollárral drágult. „Egy hordó Brent már több mint 74 dollárba kerül, azaz nincs is olyan messze a szaúdiak célkitűzése. A Mol számára az is kedvező hír, hogy a közgyűlésen nem volt semmilyen meglepetés” – tette hozzá Pletser Tamás.

Az elemzők optimisták a Mol árfolyamkilátásaival kapcsolatban. A Thomson Reuters adatbázisa szerint 3385 forint a Mol átlagos célárfolyama, ez 11 százalékkal haladja meg a tegnapi szintet, az ajánlás: vétel.

Hernádi Zsolt marad az elnök

A Mol igazgatósága tegnap újabb öt évre a testület elnökévé választotta a posztot most is betöltő Hernádi Zsoltot. Megbízatása 2023. április 30-ig szól. | VG