Népszerűbb a fix kamatozás

Soha nem látott mértékre emel­­­­­­kedett a fix kamatozású lakáshitelek aránya az új folyósításokon belül: a Magyar Nemzeti Bank adatsora szerint az idén februárban folyósított 52,7 milliárd forintnyi új jelzáloghitel 71,54 százalékát, 37,7 milliárd forintot éven túli kamatciklussal rendelkező

kon­s­t­­­ruk­cióban nyújtották a hitelintézetek. Nagy kérdés, hogy a magas fix hiteles arányban mennyire játszott szerepet a viszonylag alacsony kihelyezés: a februári adatnál kisebb kibocsátása épp egy éve volt a pénzügyi szektornak. Megjegyzendő, hogy a fix hitelek aránya akkor is magas volt, 2017. decemberig csak a minősített fogyasztóbarát lakáshitelek (MFL) indulásakor, június–júliusban volt magasabb a fix hitelek aránya, mint februárban.

Az, hogy immár második hónapja a folyósított lakáshitelek több mint kétharmada fix kamatozású, annak is köszönhető, hogy egy év alatt az éven túli kamatfixálású kölcsönök átlagos hiteldíja nagymértékben csökkent, s ezzel a termék egyértelműen versenyképessé vált. Éves szinten ezen hitelek THM-je 99 bázisponttal csökkent, február végén az értéke 4,88 százalék volt. A fix és a változó kamatozású – jellemzően a 3 év 6 havi Buborhoz kötött – hitelekkel szembeni kamatfelár mértéke egy év alatt 2,29 százalékról 1,8 százalékra olvadt. Mindez azt jelenti, hogy a két hiteltípus közötti kamatkülönbség ma már kisebb, mint a jelenlegi 2 százalékos és a jövő év közepére-végére várt 3 százalékos infláció és a 3, illetve 6 havi Bubor (0,03 és 0,05 százalék) közötti eltérés – ha idővel elindulnak a kamatok is az infláció nyomába, a változó kamatozású hitelek drágulni fognak.

Utóbbit jelezheti előre az a tény, hogy 2016 eleje óta most először fordult elő, hogy két egymást követő hónapban is emelkedett a változó kamatozású hitelek átlagos hitelköltsége – bár a változás nem nagy –, a decemberi 3,03 százalékos átlagos szintről 3,08 százalékra emelkedett az átlagos hiteldíj.

A Magyar Nemzeti Bank az MFL bevezetésével igyekezett keresletet teremteni a fix konstrukcióknak, s az a tény, hogy idén az első két hónapban a kibocsátott új lakáshitelek több mint kétharmada már fixált, azt mutatja, hogy a piac és a hitelfelvevők is megértették, hogy a konstrukció a várt kamatemelkedés okozta kockázatok kezelésének egyik leghatékonyabb eszköze. Kérdéses, hogy a jegybank szerint mikor jön el az idő arra, hogy ne csak az új, hanem a meglévő lakáshitel-állománynál is ösztönözzék a fixes konstrukciók elterjedését, a hitelcserét. Erre vonatkozó kérdésünkre Nagy Márton, az MNB alelnöke februári interjújában úgy felelt: „A fix és a változó arányának először az új lakáshiteleknél kell megváltoznia.” A hitelkiváltás és a bankváltás kérdése összetett feladat, ahol számos költség és akadály van – egy átlagos lakáshitel esetén a bankváltás ára elérheti a 250-300 ezer forintot. Más kérdés, hogy egy tízmilliós hitelnél 1 százalékos kamatkülönbözet 20 éves időtávnál akár milliós többletköltséget is hozhat a törlesztőrészletek összegét tekintve.