Perről perre jár az Enefi
Arról tájékoztatta az Enefi a befektetőket, hogy Romániában egy helyi bíróság alapfokon elutasította azt a keresetét, amelyben kérte a korábban jogerősen megállapított távhőtámogatásra számolt
1 302 517 lej összértékű késedelmi kamat megfizetését. A döntés egyelőre nincs megindokolva, a társaság majd csak annak kézhezvételét követően élhet a fellebbezési jogával.
Önmagában nem lenne tragikus ez a döntés, ha az Enefi életében lenne még bármilyen érdemleges „operáció”. Ám az Enefi (ex-RFV, majd ex-E-Star) – amely korábban települési és intézményi távfűtési rendszereket működtetett több országban, s a romániai projektjei közül utolsóként a gyergyószentmiklósi távfűtést adta át a helyi önkormányzatnak – középtávú terveiben csak a magyarországi projektek futamidő vége előtti értékesítése, az üzemeltetési költségek csökkentése és a Romániában folyó perek lezárása szerepel. Nagyon nem mindegy tehát, hogy miként zárulnak ezek a perek, vagyis a társaság életében a romániai kártérítés többet nyom a latban, mint általában egy „külföldi leánycég bírósági ügye”.
Ráadásul a romániai bíróságról jellemzően csak rossz hírek érkeztek az elmúlt hónapokban. Tavaly decemberben utasították el jogalap tekintetében a társaság romániai érdekeltségének (E-Star CDR) Gyergyószentmiklós városával szemben benyújtott keresetét, ami az összegszerűség megállapítására irányuló keresetet is reménytelenné tette. Romániai lapértesülések szerint 27 millió eurót követel az Enefi-leány Gyergyószentmiklóstól.
Az ügy már korábban is több fordulattal szolgált. Így például egy időre felfüggesztették az eljárást, mert Gyergyószentmiklós a Hargita megyei prefektussal is pereskedett, a prefektus ugyanis megtámadott több önkormányzati határozatot. Az újraindítást követően pedig az okozott késedelmet, hogy a város ügyvédje nem jelent meg a tárgyaláson, más bírósági peren való részvételre hivatkozva. A jogi pengeváltás után az önkormányzat képviselet nélkül maradt. Nem lehet nem észrevenni, hogy Gyergyószentmiklós csupán az eljárás elnyújtására játszik, amivel szemben az Enefi tehetetlen.
Az elmúlt években az Enefi legígéretesebb lépése az alaptőke leszállítása volt. Ennek előzménye az öt éve született csődegyezség, amikor a pénzükre hiába váró vállalati kötvényesek részvényekbe forgathatták a követelésüket. A kötvény-részvény csere során 50 millió darabra duzzadt a részvények száma, s a hitelezők kerültek többségbe a társaságban. Időközben a részvényszámot sikerült 10 millió darab alá szorítani.
A társaság közzétételeinek jelentős része jelenleg is a sajátrészvény-vásárlásokról szól. A társaság április 16-án tartja évi rendes közgyűlését, amelyen az ilyenkor kötelező körnek számító beszámolók elfogadásán túl, az igazgatóság felhatalmazása sajátrészvény-vásárlásra, érdemel említést. Hiába áll azonban szinte folyamatosan a vételi oldalon a társaság, részvényének árfolyama tavaly szeptember óta csökken. A tavaly nyár végi 270 forint körüli szintekről mára 170 közelébe süllyedt a kurzus.
