Trump megnyitotta a második frontot

Donald Trump kormányzata az eddigi legszigorúbb szankciókat foganatosítja Oroszország ellen a Krím félsziget 2014-es elfoglalása óta. A büntetőintézkedések 24 jogi és természetes személyt, köztük hét, Vlagyimir Putyin elnökhöz közel álló oligarchát, 12 birtokukban vagy ellenőrzésük alatt lévő vállalatot, valamint állami fegyverkereskedő cégeket, egy bankot és 17 kormányzati tisztségviselőt érintenek. Befagyasztják az Egyesült Államokban lévő vagyonukat, és megtiltják a velük való üzletelést. Bár a pénzügyminisztérium Moszkva ellenséges akcióinak sorozatával indokolta a lépést, valójában ez a válasz a 2016-os elnökválasztásba történt orosz beavatkozásra.

Elemzők szerint a szankciók elsősorban az orosz pénzügyi és energetikai szektort érinthetik érzékenyen. Az oligarchák között van Oleg Gyeripaszka, aki a Forbes szerint 6,7 milliárd dolláros vagyonával a 19. leggazdagabb orosz üzletember, az EN+ konglomerátum főtulajdonosa. E cég társtulajdonosa a világ legnagyobb fémipari vállalatai közül az alumíniumgyártó Ruszalnak és a palládiumgyártásban világelső Nornickelnek. A Hongkongban bejegyzett Ruszal termelésének több mint 10 százalékát az Egyesült Államokba exportálja, és vannak érdekeltségei Olaszországban, Írországban és Svédországban is, valamint 20 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik a világ legnagyobb timföldfeldolgozójában, az ausztrál Queensland Aluminában. Az EN+ árfolyama 21 százalékot zuhant a londoni tőzsdén, a Ruszal a moszkvain 14 százalékot gyengült pénteken. Gyeripaszkát érintik legérzékenyebben a szankciók, de a világgazdaságban betöltött szerepe miatt ez a hatás tovább fog gyűrűzni a Reuters szerint.

Gyeripaszka kapcsolatban állt Paul Manaforttal, Trump választási kampányának első menedzserével, aki ellen orosz beavatkozás és pénzmosás vádjával folyik eljárás – emlékeztetett a Politico. Egy másik érintett, Viktor Vekszelberg pedig jelen volt Trump beiktatásán – ő 14,4 milliárd dolláros vagyonával a kilencedik leggazdagabb orosz, egyben az alumínium- és olajiparban, valamint energetikában érdekelt Renova holding fő tulajdonosa, de van részesedése a Ruszalban is. Szulejman Kerimov képviselő és üzletember Putyin egyik legfontosabb tanácsadója, családjáé a legnagyobb orosz aranybányászati cég, a Poljusz. Szerepel még a listán Kirill Samalov, aki 2013 februárjában feleségül vette Putyin kisebbik lányát, Katerinát, valamint Alekszandr Torsin, az orosz jegybank kormányzóhelyettese, aki ellen vizsgálat folyik, mert az amerikai országos fegyverszövetségen keresztül pénzelte Trump kampányát.

Az orosz külügyminisztérium kemény választ ígért, s figyelmeztetett, hogy Washingtonnak ideje leszámolnia azzal az illúzióval, hogy Oroszországot szankciókkal meg lehet törni. Első lépésként az ipari és kereskedelmi tárca bejelentette, hogy többlettámogatásban részesítik a szankciók sújtotta állami vállalatokat, a velük való együttműködést megtagadó cégekkel szemben pedig büntetőintézkedéseket vezetnek be.

Folytatódik a kereskedelmi háború

Gyengüléssel reagáltak az amerikai tőzsdék pénteken Donald Trump elnök közleményére, amelyben további védővámok kivetésével fenyegette meg Kínát, ezúttal újabb százmilliárd dollárt érő importárura. A Dow Jones index 2,34, az S&P 500-as 2,19, a Nasdaq Composite 2,28 százalékkal esett. Kína ellenintézkedésekkel fenyegette meg Washingtont, hasonló értékű amerikai árura azonban már nem is tudna büntetővámot kivetni azok után, hogy ezt a kereskedelmi háború előző fordulójában megtette 50 milliárd dollárnyi termékkel. Az Egyesült Államok kínai exportja ugyanis tavaly mindössze 130,4 milliárd dollárt tett ki. Trumpnak viszont még vannak aduk a kezében, mivel az Amerikába irányuló kínai export 505,6 milliárd dolláros volt 2017-ben. | VG