Változatlan az EKB hangvétele

Nem derült ki újdonság az Euró­pai Központi Bank (EKB) legutóbbi kamatdöntő üléséről készült tegnap közzétett jegyzőkönyvből. Az eurózónás jegybank döntéshozói aggódnak a küszöbönálló kereskedelmi háború és az euró magas árfolyama miatt. Ez utóbbit „jelentős bizonytalansági forrásnak” tartják, mert negatív hatása lehet a jegybanki cél alatt lévő inflációra.

A kormányzótanács hangsúlyozta, hogy az infláció lassan magára talál, és még idén elérheti a 2 százalékos jegybanki célt. A kötvényvásárlási program jövőjéről azonban nem esik szó, pedig a piacokat pont ez érdekelné. Arról sem szólnak a jegybankárok, vajon a kereskedelmi háborúnak lehet-e hatása a mennyiségi lazítóprogram kivezetésére. Az azonban elhangzott, hogy a befektetőket a program jövője érdekli, ezért hamarosan változtatni kell a kommunikáción, hogy fel lehessen készíteni a piacokat a monetáris normalizálásra. A kormányzótanács hangvétele csak lassan változik: holott jelen állás szerint szeptember végéig tart a program, csak múlt hónapban távolították el a kamatdöntő jegyzőkönyvből a program lehetséges meghosszabbítására vonatkozó passzust.

Az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed kamatdöntő jegyzőkönyve sem mozgatta meg a piacokat. A nyílt piaci bizottság szerint a gazdaság és a munkaerőpiac tovább erősödik, valamint a Fed kedvelt inflációs mutatója, a személyes fogyasztások indexe is gyorsul az idén. A ráta februárban 1,6 százalékon állt, a Fed 2 százalékos célja alatt. A bizottság március végén egyhangúlag szavazott az alapkamat emelésére, az ülésen pedig többen aggódtak, hogy mi lehet a Trump-kormányzat kereskedelmi és költségvetési politikájának hatása a fiskális fenntarthatóságra és a reálkamatokra. A legutóbbi kamatdöntés után kiadott elemzés szerint a bizottsági tagok nagyjából fele-fele arányban szavaztak a további két, illetve három kamatemelésre az idén. A Fed május közepén tartja következő ülését, a piac szerint akkor még nem, csak a júniusi ülésen várható újabb kamatemelés.

A Fed a jegyzőkönyv kiadásának napján a bankfelügyelettel együtt azt javasolta: enyhítsék az amerikai bankokra vonatkozó szigorú tőkemegfelelési mutatókat. A szervezetek szerint a megerősített kiegészítő tőkeáttételi mutató (eSLR) csökkentése 400 millió dollárnyi befektethető tőkét szabadítana fel a bankrendszerben. A jelenlegi szabályozás szerint a bankoknak 5 százalékos tőkemegfelelési mutatóval kell rendelkezniük, ami a 3 százalékos minimumból és a 2 százalékos eSLR-ből áll. A Fed javaslata szerint az eSLR arányát a bank eszközeinek kockázati kitettsége határozná meg. A bankok így a tőkemegfelelési mutatót saját üzletpolitikájukhoz tudnák igazítani, az alacsonyabb kockázattal dolgozó hitelintézeteknek nem kell olyan magas tőketartalék, mint a magas kockázatúaknak.

Az amerikai bankrendszer már jó ideje panaszkodik a szigorú tőkemegfelelési szabályokra, amelyekkel a 2007–2008-as pénzügyi válság után megregulázták a szektort. A bankok szerint a prudenciális működés nincs veszélyben, amit az is bizonyít, hogy a Fed szokásos stressztesztjén nagy sikerrel szerepel a teljes szektor. Tavaly decemberben az enyhítést szorgalmazók tábora újabb megerősítést kapott, mikor a Bázeli Bankfelügyeleti Bizottság a tőkemegfelelésre vonatkozó minimumkorlátok újragondolását javasolta.

A javaslat bírálói közül többen is felhívták a figyelmet: a bankok a portfóliójuk kockázati kitettségét újra tudják számolni. Magas kockázatú eszközöket tudnak alacsonyként feltüntetni éppúgy, ahogy AAA kategóriásként tüntették fel a bóvlinak számító jelzálog-fedezetű értékpapírokat a válság előtt. További érv, hogy a felszabaduló tőkét nem beruházásokra, hanem osztalékfizetésre használnák. Több szakértő megjegyezte: furcsa, hogy a Dodd–Frank-törvény szigora épp akkor kezdene el enyhülni, amikor Donald Trump választottja ül a Fed elnöki székében.