Ez gyors volt: itt az első ország, amely kifogy az üzemanyagból, mert nem jön olaj Venezuelából – pár napjuk maradt hátra
Kuba energiaválság küszöbére sodródott, miután a Donald Trump vezette Egyesült Államok eltávolította Venezuela baráti vezetését és beavatkozott az olajszállításokba. A venezuelai utánpótlás leállt a lefoglalások és a tengeri blokád miatt, más ország pedig nem vállalta az ellátás pótlását.
Az Euronews információi szerint Kubának mindössze öt-hat napra elegendő üzemanyag-tartaléka maradt, amelyet elsősorban a hadsereg, a légierő és a flotta használ fel, így a lakossági ellátás gyorsan kritikus helyzetbe kerülhet. Több forrás szerint
a tartalék 360 ezer hordó lehet, ez a mennyiség nagyjából Budapest teljes energia- és üzemanyag-igényét fedezi három-négy napra, míg Kuba 10 milliós lakosságú.
A fosszilis tüzelőanyag hiánya már most áramkimaradásokat, gazdasági zavarokat és növekvő társadalmi elégedetlenséget okoz. A helyzetet tovább súlyosbítja, hogy Kuba közlekedése és infrastruktúrája rendkívül energiaigényes.
A mostani válságnak történelmi gyökerei vannak. A Szovjetunió összeomlása után Kuba egyszer már átélte az úgynevezett „különleges periódust”, amikor az olajhiány súlyos társadalmi megrázkódtatást okozott. Ezt a helyzetet oldotta fel a Fidel Castro és Hugo Chávez közötti szövetség. A 2004-ben létrejött ALBA- és Petrocaribe-megállapodásokkal Venezuela olcsó, kedvezményes feltételekkel szállított olajat Kubának több mint két évtizeden át. Cserébe Kuba katonai tanácsadókkal, szovjet fegyverekkel, orvosokkal és más szakemberekkel segítette Venezuelát.
Nicolás Maduro venezuelai elnök január elejei bukása után az Egyesült Államok politikája nem kis részben a kubai kormányzat izolálására és megtörésére koncentrál. A kubai felmenőkkel rendelkező Marco Rubio külügyminiszter nyilatkozatai szerint
az amerikai vezetés nem gyors rezsimváltásra, hanem fokozatos gazdasági kivéreztetésre törekszik.
Mivel Kuba esetében nincs olyan karizmatikus ellenzéki vezető vagy politikai alternatíva, amelyre gyors hatalomátadás épülhetne, ezért az energiaszűke, a devizabevételek elapadása és a logisztikai láncok gyengítése a fő nyomásgyakorlási eszköz.
Az olajhiány nem önálló válság, hanem egy átfogóbb stratégia első jele: ha az energiaellátás tartósan instabillá válik, az magával rántja a közlekedést, az élelmiszer-ellátást és végső soron Kuba társadalmi működőképességét is – vonta le a következtetést a lap.
Donald Trump megfenyegette Kubát: Ennek most vége!
Donald Trump amerikai elnök az Egyesült Államokkal való megegyezésre szólította fel Kubát a hét végén, miután az elveszítette legnagyobb támogatóját, Venezuelát. Az elnök a Truth Social internetes közösségi oldalán vasárnap tett bejegyzésében arra hívta fel a figyelmet, hogy a jövőben Kuba nem számíthat a Venezuelából érkező segítségre kőolaj és pénz formájában.
„Kuba sok éven keresztül élt a Venezuelából érkező nagy mennyiségű kőolajon és pénzen. Cserébe biztonsági szolgálatot nyújtott a két utolsó venezuelai diktátor számára” – írta Donald Trump, hozzátéve, hogy ennek most vége szakadt.
Emlékeztetett, hogy a Nicolás Maduro venezuelai elnök elfogására az év elején indított amerikai katonai akcióban számos kubai halt meg, aki az államfő biztonságáért volt felelős. Hozzátette, hogy Venezuelának többé nem lesz szüksége a kubaiak által nyújtott védelemre, mert „most ott van az Egyesült Államok, a világ legerősebb hadseregével, hogy megvédje őket, és amit meg is fog tenni”. „Nem lesz több olaj vagy pénz Kubának – zéró! Javaslom, hogy kössenek egyezséget, még mielőtt túl késő lesz” – fogalmazott Donald Trump.
