Magyar gazdaság: rég nem láttunk olyat, ami most az inflációval történik – nézik az árakat az elemzők, és nem hisznek a szemüknek
Egyre több jel utal arra, hogy fokozatosan mérséklődik az árnyomás a magyar gazdaságban. A Világgazdaságnak nyilatkozó elemzők konszenzusa szerint a novemberi 3,8 százalékos infláció után decemberben éves alapon 3,3 százalékkal emelkedhettek, míg havi bázison stagnálhattak a fogyasztói árak. Ezzel már a második egymást követő hónapban is a jegybank 4 százalékos toleranciasávjába húzódhatott vissza a pénzromlás üteme, ami 2024 őszén fordult elő utoljára. Sőt, a következő hónapokban még tovább süllyedhet, megközelítve a 2 százalékos átlagos árszínvonal-emelkedést.
Magyar gazdaság: egyre szebben fest az inflációs kép Magyarországon
A tavalyi év végére a jegybanki célra csökkenhetett az éves bázisú fő inflációs mutató. Részben a bázishatásnak lesz köszönhető az áremelkedési ütem erőteljes fékeződése az előző hónaphoz képest – mondta a Világgazdaságnak Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője, aki ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy a havi szintű árváltozás is tevékenyen kiveheti a részét a dezinflációból.
Számításom szerint 2025 decemberében az átlagos árszínvonal 0,2 százalékkal csökkenhetett havi alapon. Habár ez nagyrészt az üzemanyagok áresésének tudható be, a többi főbb tétel sem mutat majd érdemi egyhavi áremelkedést
– mondta az elemző, aki szerint az élelmiszerek esetében az árrésstop kiterjesztése mellett a globális folyamatok is inkább az árak csökkenését hozhatták. A szolgáltatások esetében a már megszokott enyhe év végi áremelkedéssel kalkulál. Ugyanakkor úgy véli, hogy az utóbbi esetében – ahogyan az élelmiszereknél is – a vártnál is kedvezőbb lehet az inflációs ráta.
Az árrésstopok decemberben is segíthették az infláció leszorítását
Ugyancsak a bázishatások szerepét emelte ki kommentárjában Regős Gábor, a Gránit Alapkezelő vezető közgazdásza. Ezért szerinte abban nem lesz semmi meglepő, ha az infláció tovább mérséklődik, és tovább közelít a jegybanki célhoz. Mindenesetre az infláció visszaszorulásához több tényező is hozzájárult, ezek közül a legfontosabb
- az árrésstop (ideértve a kormányzat bizonyos szolgáltató ágazatokkal kötött megállapodásait) és
- a forint erősödése.
Az utóbbi persze nem hat olyan gyorsan az inflációra, mint ahogy a gyengülése szokott hatni, így ez még a jövőre nézve jelent egy kedvező irányt. Az árrésstopok nagyjából 1,5 százalékponttal húzzák vissza az inflációt – enélkül tehát kevésbé lenne szép az inflációs mutatónk. Kérdésesnek nevezte, hogy az árrésstopok kivezetésekor (már ha lesz ilyen belátható időn belül) ez a 1,5 százalékpont mekkora részben és milyen gyorsan kúszik vissza az árakba.
Árokszállási Zoltán, az MBH Bank Elemzési Centrumának vezetője azt emelte ki, hogy decemberben az élelmiszereknél erősödhetett az árréstop hatása a további kiterjesztés nyomán, de ez hatásában jóval kisebb, mint a tavaly tavaszi árrésstop-intézkedések idején.
Szerinte figyelmet érdemel, hogy erős lefelé irányuló nyomás alakult ki a tejnél és a sertésnél is a felvásárlási árakban. Ez a fogyasztói árakban decemberben még csak részlegesen jelentkezett: a sertés, a csirkemell, a szárazkolbász ára eshetett, de a tejtermékeknél nem látszott decemberben csökkenés. Ugyanakkor ez az élelmiszereknél a következő hónapokban mérsékelheti a drágulást.
A decemberi adatközlésben akár egy újabb meglepetés is elképzelhető. A kiterjesztett élelmiszerárrés-stop hatásait fogjuk látni az adatban, kérdés, hogy történt-e ennek hatására keresztárazás, amely ezt a hatást valamelyest ellensúlyozta
– mondta Becsey Zsolt, az UniCredit Bank vezető elemzője. Véleménye szerint nem, ugyanis ha ilyen terveik vannak a boltoknak, azt inkább januárra halaszthatták. Beszerzési oldalról jelenleg nincsen árnyomás, a nemzetközi árak támogatók, ugyanakkor mind az élelmiszer-termelői, mind a kiskereskedelmi profitrés továbbra is jelentős nyomás alatt lehet.
Lehet, hogy más hatása lesz az árrésstopok kivezetésének, mint eddig gondoltuk
Az árrésstopokról eddig alkotott képet erősen árnyalja, amit Varga Mihály tavaly decemberben a monetáris tanács kamatdöntő ülésén mondott.
A jegybankelnök szerint az árrésstopok megszüntetése sem okozna érdemi inflációs sokkot Magyarországon, szemben azokkal az elemzői várakozásokkal, amelyek másfél százalékpontos drágulástól tartanak.
Ezt azzal indokolta, hogy hosszú távon a gazdaság alkalmazkodik a megváltozott feltételekhez. Ráadásul az sem lehet biztosra venni, hogy nem marad velünk hosszabb távon a kormányzati intézkedés. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter az InfoRádió Aréna című műsorában megerősítette, hogy a kormány gondolkodik azon, hogy maximálja a kiskereskedelmi árrést bizonyos termékek esetében. A tárcavezető kulcskérdésnek tartja, hogy az árrésstopok átmeneti eszközök maradnak-e, vagy hosszabb távon is a gazdaságpolitika részei lesznek.
A tartós fogyasztási cikkek áremelkedése is fékeződhetett
Molnár Dániel, az MGFÜ Elemzési Centrumának vezető elemzője 3,3 százalékos fogyasztói áremelkedést vár decemberre, azonban megjegyezte, van esély rá, hogy még ehhez képest is pozitív meglepetést hoznak a KSH adatai. Az üzemanyagárak a forint erősödése és a kőolaj világpiaci árának alakulása következtében az év utolsó hónapjában tovább csökkentek, havi szinten több mint 2 százalékkal, ami 0,2 százalékponttal lassíthatta a havi pénzromlási ütemet, miközben az éves áresés több mint 8 százalékot tett ki.
A ruházkodási cikkekre jellemző decemberben a kismértékű havi szezonális ármérséklődés, amellyel most is számolnak, tekintve, hogy a termékcsoport átárazása az elmúlt hónapokban is megfelelt a historikus trendeknek. A tartós fogyasztási cikkek esetében nem jellemzőek az év végén átárazások, azonban itt eddig a forint erősödése nem jelent meg a fogyasztói árakban, amiből inkább az árak mérséklődésére lehet következtetni.
Az ING Bank elemzője nem zárja ki, hogy az élelmiszerek áremelkedése ismét beeshet 3 százalék alá, és a tartós fogyasztási cikkek esetében is jelentékenyebb fékeződésre számít.
Az örök rejtély: a háztartási energia
Nagy kérdés, hogy a háztartási energiaárak hogyan alakultak. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezetője szerint, mint mindig, továbbra is rejtély a háztartásienergia-számla alakulása, a KSH hol plusz, hol mínusz 0,4-0,5 százalékot számol el havi bázison minden értelmezhető indoklás nélkül. Mivel az figyelhető meg, hogy a KSH az elmúlt hónapokban a csökkenést követően emelkedést mutatott ki, a novemberi 0,4 százalékos gázárcsökkenés után, most 0,3 százalékos áremelkedést vár.
Regős is arra hívta fel a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban az inflációt érdemben felfelé húzta a háztartási energia áremelkedése – novemberben 9,8 százalékos drágulást mért a KSH. Ez jelentős részben a magasabb fogyasztásból adódik (több fogy a drágább, átlagfogyasztás feletti energiából).
Ha az áremelkedési ütem decemberben is az előző havi marad, és ezt kiszűrnénk az inflációból, akkor a pénzromlás mértéke pont a jegybanki célon lenne.
Két százalék közelében lehet az infláció februárban
Molnár Dániel arra számít, hogy a decemberi adat is megerősíti majd, hogy nincs árnyomás a magyar gazdaságban, amely az idei évi inflációs folyamatok kapcsán is kedvező előjel. A szokásos év eleji átárazások mértéke 2026-ban is döntő lesz. Az erősebb forintárfolyam, valamint a jövedékiadó-emelés elhalasztása visszafogottabb átárazást indukál, miközben a bázishatás – a tavalyi év eleji jelentős átárazások – is segítik a fogyasztói árindex további lassulását.
Januárban előrejelzésünk szerint a 3 százalékos jegybanki cél alá lassulhat a pénzromlás üteme, miközben februárban a toleranciasáv alját is megközelítheti. Ezt követően átmeneti gyorsulás jöhet.
Nagy János, az Erste Bank elemzője még ennél is nagyobb csökkenésre számít. Szerinte az idei év elején a tavalyi magas bázis, az árrésstopok fennmaradása, valamint a termelői árak felől érzékelhető dezinflációs hatások februárra akár 2 százalék körüli éves számot eredményezhetnek. A kedvező értékek pedig hamarosan kamatvágást indukálhatnak a jegybanktól.
Hamarabb jöhet a kamatvágás, mint eddig gondoltuk
Árokszállási Zoltán szerint az év eleji átárazások mértéke lehet az egyik döntő faktor abban, hogy mikor tud elkezdeni kamatot csökkenteni az MNB. Virovácz Péter is úgy látja, a következő három hónap inflációs rátája kulcsfontosságú lesz a megváltozott monetáris politikai környezetben. A jegybank decemberben némi meglepetésre kitárta az ajtót a kamatvágás lehetősége előtt.
Könnyen lehet, hogy ha az MNB által is prognosztizált 3 százaléknál alacsonyabb lesz a decemberi inflációs ráta, akkor a monetáris tanács nem vár tovább, és elindítja a kamatvágási ciklust.
„Tehát nem is egy kamatvágásban gondolkoznék, hanem egy sorozatban, de persze semmi sincs még kőbe vésve. Összességében idén 50–100 bázispont közötti kamatvágásra számítok, leginkább az év eleji árfolyamatok, a forint stabilitása és a befektetői hangulat alakulásának függvényében.”
