Az adósságválság veszélyeire figyelmeztette a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a fekete-afrikai országokat. A szervezet tegnap nyilvánosságra hozott jelentése szerint a nagymértékű hitelfelvétel és a növekvő költségvetési deficit súlyos problémákat okozhat a régióban annak ellenére, hogy gyorsul a gazdaság növekedése. Az IMF előrejelzése szerint a világgazdaság teljesítményének és az alapanyagárak emelkedésének köszönhetően a régióban a GDP-bővülés a tavalyi 2,8 százalék után az idén eléri a 3,4 százalékot. A növekedés azonban nagyobb arányú is lehetne, de Dél-Afrika és Nigéria – Afrika két legnagyobb gazdasága – lehúzza a régiós átlagot. Az IMF előrejelzései szerint a kontinens államainak kétharmadában felgyorsul majd a gazdaság bővülése, de középtávon így is 4 százalék alatt marad.
Az adósságállomány az alacsony bevétellel rendelkező afrikai országok 40 százalékánál már ma is megközelíti a válságosnak tekinthető szintet, és a helyzet csak rosszabb lesz, mert az IMF szerint a globális kamatemelési hullám következményeként hamarosan megdrágulnak a hitelek, amelyekkel a korábbi adósságot refinanszírozhatják. Az afrikai kormányok tavaly rekordnagyságú, 7,5 milliárd dollár értékű kötvényt bocsátottak ki – ez a 2016-os mennyiség tízszerese –, 2018-ban pedig a már eddig piacra dobott, illetve kibocsátani tervezett papírok értéke meghaladta a 11 milliárd dollárt – idézte a jelentést a Reuters.
A külföldi valutában felhalmozott adósság állománya 40 százalékkal nőtt 2010–2013 és 2017 között, és ma átlagosan eléri a régió teljes államadósságának a 60 százalékát. A kamatátlag közben 4 százalékról 12 százalékra emelkedett, 2017 végére hat ország – Csád, Eritrea, Mozambik, a Kongói Köztársaság, Dél-Szudán és Zimbabwe – került adósságválságba, és az IMF szerint Zambia és Etiópia is hamarosan ebbe a kategóriába kerülhet.
A veszélyek elkerülése érdekében ezeknek az országoknak sokkal önállóbbakká kell válniuk pénzügyi téren, és ennek egyik módja az adóbevételek növelése. A jelentés szerzői úgy vélik, hogy az érintett országok csak az adópolitikájuk megreformálásával átlagosan a GDP 5 százalékának megfelelő összeggel növelhetnék az állami bevételeket. Ehhez kulcsfontosságú lépés lenne az áfarendszer megerősítése, a mentességek szűkítése és a jövedelemadó-kötelezettség szélesebb körre való kiterjesztése. A fekete-afrikai országokban a legalacsonyabb a világon a GDP-arányos adóbevétel. A 200 milliós népességű Nigériában például ez az arány csak 5,9 százalék, de az IMF szerint reformokkal könnyen megduplázhatnák.
Dél-Afrikában 24,7 százalékos ez az arány, ám a kormányzatnak más égető problémája is van. Kénytelen lesz lemondani a kiadások beígért csökkentéséről, ha nem tud megegyezni a közszolgálati dolgozók szakszervezeteivel a béremelésről – jelentette be kedden Nhlanhla Nene pénzügyminiszter. Márpedig Afrika legiparosodottabb gazdasága ezzel a feltétellel kerülte el márciusban azt, hogy a Moody’s leminősítse. Tavaly év vége óta tartanak a tárgyalások a tanárokat, kórházi ápolókat és rendőröket tömörítő érdekképviseleti szervezetek és a kormány között. A szakszervezetek 12 százalékos béremelést követelnek, a kormányzat viszont csak a 3,8 százalékos inflációt követő növelésre hajlandó – emlékeztetett a Reuters. Az ország legnagyobb szakszervezete, a Cosalu már azzal fenyegetőzik, hogy feláll a tárgyalóasztaltól.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.