Alapkamatot emelt a román jegybank
A politikai nyomásgyakorlás sem akadályozta meg a román jegybankot, hogy megemelje az irányadó rátát. A Román Nemzeti Bank (RNB) 25 bázisponttal 2,5 százalékra emelte az alapkamatot, a lépés megfelelt a piaci várakozásoknak. A piac már korábban beárazta az emelést, a lej erősödött az euróval szemben, majd visszagyengült, de csak rendkívül szűk sávban, a 4,657-es keresztárfolyam környékére. Az 5 éves államkötvény hozama 4,32 százalékkal ért bő négyéves csúcsra, a 10 éves hozam pedig 4,72 százalékon érte el négyéves rekordját még az ülés előtt, majd a döntés után enyhén korrigáltak. A piac már áprilisban is számított az emelésre, de akkor meglepetésre nem nyúltak a rátához, helyette rég nem használt, egyhetes betéti tendereket tartottak a túlzott likviditás megfékezésére – közölte Bálint Csaba, az OTP Bank romániai elemzője.
Bár a kereskedők számítottak rá, és a magas infláció miatt szükségesnek is látszott, néhány elemző mégis úgy vélte, hogy a jegybank a kormánykritika miatt elhalasztja a szigorítást. A kormányzó Szociáldemokrata Párt (PSD) ugyanis elég élesen reagált a jegybank idei két kamatemelésére, és arra, hogy az RNB szerint a kormány bérpolitikája gyorsította fel az inflációt. A párt hangsúlyozta: a monetáris kondíciókat a fiskális politika fényében kell alakítani. A jegybank viszont közölte: a gyorsuló infláció miatt szükséges a szigorítás, különben a lej vészesen meggyengülhet. A felek múlt csütörtökön ültek tárgyalóasztalhoz, és közös közleményükben arra jutottak, hogy az infláció külföldi hatások miatt gyorsult. Mint ismert, a román árindex messze a legmagasabb a régióban, márciusra 5 százalékra emelkedett, míg a maginfláció 2,2 százalékon stagnált a harmadik hónapban.
Romániában sem megszokott, hogy a kormány nyomás alá helyezi a jegybankot, vélhetően mélypontra jutott a két szervezet viszonya – közölte a Világgazdasággal Samu János. A Concorde Értékpapír Zrt. elemzési üzletágának vezetője szerint az, hogy a külső hatásokra fogták az árindex növekedését, a politikai megbékélés jele. „A jegybank tisztán szakmai szervezet, nincs politikai fegyvertára, így könnyen támadható.” Az elemző szerint a jegybanki szakembereknek vélhetően sikerült elmagyarázniuk a kormánynak az alapkamat, az infláció és a növekedés közti összefüggéseket, ellentétben Törökországgal, ahol Recep Tayyip Erdogan elnöknek még mindig sajátos elképzelései vannak a monetáris politikáról.
Az elemző szerint az alapkamat-emelés leszorítja az inflációt, így az az év végére 4 százalék alá csúszhat, az éves átlag 3,5 százalék lehet. A román jegybank ennél optimistább, év végére már 3,5 százalékos fogyasztói árindexet vár. Samu János szerint a harmadik negyedévben várható még egy 25 bázispontos emelés, addig pedig a
3 hónapos bankközi hitelkamatláb (ROBOR) – amely tegnapra 2,54 százalékra emelkedett – sem nő tovább. A lej, amely idén még nem mozdult ki érdemben a 4,64-os és 4,67-os keresztárfolyam közti sávból, akár a 4,8-es szintig is gyengülhet év végére.
