Brüsszel adósságcsökkentést vár Olaszországtól
A bizonytalan olasz politikai helyzet már hetek óta érezteti hatását a piacokon, a tízéves olasz állampapírok hozama szerdán napközben 7 bázisponttal, 2,4 százalékra emelkedett, a milánói tőzsdeindex, az FTSE MIB pedig 1,63 százalékot esett. A piacok arra várnak, hogy Sergio Mattarella államfő „magabiztosabb és aktívabb szerepet vállaljon a kormányalakításra készülő populista koalíció irányelveinek féken tartásában” – idézi a Bloomberg az ABN Amro bank szakértőit. Mattarella hétfőn egyeztetett az Öt Csillag Mozgalommal és az Északi Ligával a két párt kormányprogramjáról, illetve a javasolt miniszterekről, ezt követően azonban nem nyilatkozott. Hallgatását tegnap törte meg azzal, hogy megbeszélésre hívta a pártok miniszterelnök-jelöltjét, az 54 éves, a nyilvánosság számára eddig viszonylag ismeretlen jogászprofesszort, Giuseppe Contét, akit a találkozó végén támogatásáról biztosított.
Conte önéletrajzával kapcsolatban hitelességi problémák merültek fel, egy amerikai egyetemen például nem tudnak róla, hogy a kormányfőjelölt egykor náluk tanult. Uniós szempontból azonban nem Giuseppe Conte az igazi veszélyforrás, sokkal inkább a gazdasági miniszter posztjára javasolt Paolo Savona, aki korábban történelmi hibának nevezte, hogy Olaszország csatlakozott az euróövezethez. A pártok egy korábbi – kiszivárgó – programtervezete még kitért ugyan az eurózóna elhagyására, de a végleges verzióból aztán mindenki megkönnyebbülésére kimaradt ez a pont.
Az Európai Bizottság (EB) tegnap figyelmeztette Olaszországot, hogy az új kormány csökkentse az államadósságot, amely uniós viszonylatban rettentő magas, 2017 végén a GDP 131,8 százaléka volt. „A politikai üzenetünk világos: Olaszországnak a továbbiakban is az adósság visszaszorításán kell dolgoznia, amely – Görögországé után – a második legmagasabb az EU-ban” – jelentette ki Valdis Dombrovskis, az EB euróért felelős alelnöke. Egy uniós hivatalnok pedig hozzátette, hogy egy esetlegesen instabillá váló olasz pénzügyi rendszer negatív hatásai könnyen átgyűrűzhetnek az egész euróövezetre. Pierre Moscovici, az Európai Unió gazdasági és pénzügyi biztosa is jelezte, fontos, hogy Olaszország életképes adósságpolitikát dolgozzon ki. Az euróövezet tagállamainak a GDP-arányos államadósságukat 60, a költségvetési hiányukat pedig 3 százalék alatt kellene tartaniuk, az EB szerint azonban 2018-ban és 2019-ben Olaszország valószínűleg nem tudja majd tartani magát ezekhez a maastrichti irányelvekhez.
Az Öt Csillag Mozgalom és az Északi Liga kormányprogramja a legkevésbé sem a visszafogott költekezést ígéri. A pártok adót csökkentenének, alapjövedelmet biztosítanának azoknak a családoknak, amelyeknek a jövedelme nem éri el a szegénységi küszöböt, és a munkaerőpiaci helyzet javítására is költenének. Szakértők azonban attól tartanak, hogy a jelentős államadósságot felhalmozó országban, ahol 2017-ben a GDP-növekedés mindössze 1,5 százalékos volt, ez óriási gazdasági-társadalmi problémákat okozhat. „Egyre nagyobb az esély arra, hogy a görögországihoz hasonló válsághelyzet alakul ki Olaszországban. Egy tapasztalatlan és elégedetlen kormány léphet hatalomra, és fenyegetést jelenthet az euróra nézve” – idézi a BBH stratégáit a MarketWatch.
A GDP-arányos olasz államadósság
131,8
százalékon állt
december végén
