Célkeresztben a versenyképesség
A 2021–2027-es európai uniós fejlesztési ciklus felé közeledve minden bizonnyal hosszabb és összetettebb diplomáciai csörték előzik majd meg a partnerségi megállapodás megkötését, illetve a támogatások felhasználását konkretizáló egyes operatív programok EU-s jóváhagyását, mint a 2014–2020-as időszak előtt. Brüsszeli forrásaink szerint a legfőbb kérdés ma még nem az, hogy cégmérettől és iparágtól függetlenül kik lehetnek az új ciklus nyertesei, hanem az, jóváhagyják-e egyáltalán a 2021–2027-es uniós költségvetést a jövő májusban tartandó európai parlamenti választásokig.
A Magyarország számára elérhető forrásokat tekintve előzetesen a derűlátóbbak is 10-20 százalékos forrásvesztéssel számoltak, a kevésbé bizakodók pedig 30-40 százalékos vágást sem tartottak kizártnak. Ehhez képest elfogadható kiindulási alap, hogy előreláthatólag 11 százalékkal csökken a hazánkban hét év alatt felhasználható felzárkóztatási támogatás összege. Azoknak a kis- és középvállalkozásoknak várhatóan ezután is lesz mozgásterük, amelyek a magas hozzáadott értékű termelés mellett kötelezik el magukat, ezáltal nemcsak a multinacionális cégekhez zárkózhatnak fel valamelyest hatékonyság tekintetében, hanem a hasonló méretű régiós versenytársakkal is lépést tarthatnak. Bár több forrás jut határvédelemre, a migráció kezelésére, a kulcsszó a versenyképesség növelése marad, ráadásul kedvező fordulat, hogy a források legalább 80 százalékát továbbra is a gazdasági fejlettség alapján osztják szét.
Számos brüsszeli vita előzi még meg a keretszámok véglegesítését, annyit azonban már ma látni, hogy a nemzeti hozzájárulás legfeljebb 10 százalékponttal nőni fog. Vagyis míg eddig 100 forintnyi fejlesztés mögött 85 forint uniós támogatás és 15 forintnyi hazai forrás állt, addig ezután akár 25 forintra is növekedhet a hozzájárulás mértéke. Az európai strukturális és beruházási alapok közé tartozik az Európai Regionális Fejlesztési Alap, az Európai Szociális Alap, a Kohéziós Alap, az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap és az Európai Tengerügyi és Halászati Alap is.
A – most még ügyvezető – kormány hivatalos álláspontja egyelőre nem ismert, de Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a brüsszeli terv ismertetése előtt kiemelte: szerződések rendelkeznek arról, hogy Magyarország az Európai Unióhoz való csatlakozás után megnyitotta a piacait, ezen pedig a nyugat-európaiak nagyon sokat kerestek. Ezért cserébe – hangsúlyozta a miniszter – az EU forrásokkal segíti a fejlődés dinamikájának magasabb fokozatba kapcsolását. Mivel nem humanitárius segítségről van szó, a tárcavezető szerint veszélyes az uniós támogatásokat valamifajta szubjektív politikai szempontrendszertől függővé tenni. Az európai strukturális és beruházási alapok kedvezményezettjeként Magyarország 25 milliárd euró támogatáshoz juthat hozzá 2020-ig.
