Itt a rugalmasság ideje
A rugalmas foglalkoztatás három szempontból is előnyös: vannak olyan munkavállalói csoportok, amelyeket kizárólag atipikus munkakörnyezetben lehet foglalkoztatni, például kisgyermekes édesanyákat vagy családtagjukat ápolókat. Másrészt vonzó munkahely alakítható ki, egyben olyan munkáltatói brand, ahol megtarthatók az értékes és lojális dolgozók, mivel egyensúlyba hozható a munka és a magánélet. Ráadásul a piaci rugalmasság növelésével versenyképesebbé válhat a cég. Így látja Bárdos Krisztina, az IFKA Iparfejlesztési Közhasznú Nonprofit Kft. ügyvezető igazgatója. A Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai háttérintézményének a vezetője egy előadásán arról beszélt, hogy a rugalmas foglalkoztatás a foglalkoztatási modellváltás eszközévé válhat.
A Gazdaságfejlesztési és innovációs operatív programon keresztül igényelhető uniós forrásokból (GINOP-5.3.1. és 5.3.2.) az elmúlt bő három évben csaknem 35 ezer rugalmas munkahelyet létesítettek az országban több mint 800 cégnél, köztük mintegy 2300-at megváltozott munkaképességűeknek. Egy 15 ezer fő véleményét kikérő felmérés szerint – közülük 16 százalék volt vezető – a főnökök 88 százaléka felismerte, hogy szükség van a foglalkoztatási modellváltásra, rugalmas munkahelyek megteremtésére.
Az IFKA ügyvezetője jelezte: a női vezetők nyitottabbak a rugalmas foglalkoztatási formák iránt, és a munkavállalói igényekre is érzékenyebben reagálnak. A HR-funkció megléte elősegíti az atipikus formák alkalmazását. Bárdos úgy látja, szemléletváltás szükséges a munkáltatói oldalon. Az atipikus foglalkoztatás terjedését a vezetők oldaláról leginkább két dolog segíthetné: gazdasági hatásvizsgálatok, valamint konkrét, számszerű költség- és haszonelemzések, illetve olyan szervezetfejlesztési lépések, amelyek a rugalmas munkát végzőknél is garantálják a szervezetben elvárt vezetői kontrollt.
