Kezdődik a vita a forrásokról

Az Európai Bizottság folyó áron 1279 milliárd (2018-as árakon 1135 milliárd) eurós költségvetési tervezetet dolgozott ki a 2021–2027-es időszakra, ami a Nagy-Britannia kilépése után maradó 27 tagállam együttes bruttó nemzeti termékének (GNI) az 1,11 százaléka. A mostani költségvetési ciklusban az országok a nemzeti jövedelmük 1,03 százalékát utalták át az uniós költségvetésbe, a befizetések GNI-arányosan nőnek. A javaslat egyes kiadások jelentős lefaragását is tartalmazza: 5 százalékkal csökkentenék az agrártámogatásokat, ezen belül 4 százalékkal a közvetlen kifizetéseket, valamint 7 százalékkal a kohéziós alapokat – ismertette az Európai Parlamentben, majd később a sajtótájékoztatón Günther Oettinger költségvetési biztos. (Némi ellentmondás, hogy a bizottság hivatalos internetes oldalán olvasható költségvetési tervezetben az agrártámogatásoknál és a kohéziós alapoknál is 5 százalékos csökkentés szerepel.) Az agrártámogatások a jelenlegi költségvetés kiadásainak mintegy 40 százalékát teszik ki, a kohéziós alapok pedig az egyharmadát, és a biztos is elismerte, hogy a csökkentésükről éles vita várható. Franciaország, az uniós agrártámogatások messze legnagyobb haszonélvezője már az ismertetése után elfogadhatatlannak nevezte a javaslatot, amely „példátlan veszélyt jelent a gazdaságok életképességére azáltal, hogy komoly hatással van a termelők jövedelmére”. „Franciaország nem fogadhatja el a gazdálkodók közvetlen jövedelmének semmiféle csökkenését” – írta közleményében Stephane Travert francia agrárminiszter.

Vannak olyan területek is, amelyek több pénzt kapnak majd. A tervezet növelné a kutatásra és az innovációra, a digitális gazdaságra, a határigazgatásra, a biztonságra és a védelemre költött összegeket, az Erasmus-program kiadásait megduplázzák, és változatlanul hagyják az európai szintű infrastruktúra-, különösen közlekedésfejlesztésre szánt összeget.

A költségvetés tervezetét Jean-Claude Juncker, a bizottság elnöke és Oettinger ismertette szerdán az Európai Parlamentben, ahol reményeik szerint a jövő júniusi EP-választásokig befejezik róla a vitát. Juncker szerint a költségvetés gyakorlatias és eredményközpontú, amelyben a kiadások csökkentésével és új források biztosításával adnak válaszokat az EU előtt álló kihívásokra. A javaslat szerint évi 22 milliárd eurót, a költségvetés mintegy 12 százalékát biztosítanák három forrásból: az emissziókereskedelem bevételének 20 százalékából, egy újonnan bevezetendő, 3 százalékos adóból, a közös összevont társaságiadó-alapból, valamint a nem újrahasznosított műanyagok után befizetendő tagállami hozzájárulásból (ez kilónként 80 eurócent lesz).

A költségvetésről hatalmas vita várható az EP-ben és a tagállamok között, a holland külügyminiszter például azonnal közölte, hogy a javaslat ebben a formában elfogadhatatlan Hága számára. „Az EU bevételei csökkennek az Egyesült Királyság kilépése miatt. Ha csökkennek a bevételek, akkor kevesebbet kell költenünk” – jelentette ki Stef Blok. A gazdagabb tagállamok közül Hollandia és Svédország már korábban közölte, hogy nem hajlandó többet befizetni a közös kasszába, a szegényebb keleti államok pedig, például Lengyelország, a kiadások visszafogását nem akarja elfogadni.

Nagy ellenállás várható a Bizottság azon javaslatával szemben is, amely szerint a jogállamiság követelményeinek meglétéhez kötnék az uniós kifizetéseket. A korábban kiszivárgott hírt a Bizottság elnöke megerősítette, amikor bejelentette, hogy az adófizetők pénzével való felelős kormányzás érdekében most első alkalommal „a jogállamisághoz kötődő új mechanizmussal biztosítaná a hatékony és eredményes pénzgazdálkodást”.

Az újonnan javasolt eszköz lehetővé teszi Brüsszelnek, hogy „felfüggessze, csökkentse vagy korlátozza az uniós finanszírozáshoz való hozzáférést a jogállamiságot érintő hiányosságok jellegével, súlyosságával és hatókörével arányos módon”. Az intézkedésre az Európai Bizottság tenne javaslatot, elfogadásáról pedig a tagországok kormányait képviselő tanács dönt. Brüsszel költségvetési eszközökkel is védeni szeretné a fellépő kockázatoktól az EU jogállami rendszerének fennmaradását – mondta Juncker, de hangsúlyozta, hogy az új mechanizmus nem egyes tagállamok ellen irányulna, hanem általánosan alkalmazható lenne, mivel az unió struktúrájához tartozó alapvető eszköz létrehozásáról van szó.

Nincs változás

Vannak hatályban lévő európai uniós szerződések, ezek alapján dolgozunk. Minden más feltételezés jogi értelemben nem létezik – mondta lapunknak Kovács Zoltán kormányszóvívő. | VG

Nemzetközi reakciók

Egyre több az ellenző

Hollandia és Ausztria is ellenezte az uniós költségvetési tervezetet. Sebastian Kurz osztrák kancellár szerint jelenlegi formájában elfogadhatatlan a büdzsé, bár vannak pozitívumai. Szerinte kemény, hosszú tárgyalásokra kell számítani, mivel az osztrák állásponttól még nagyon messze van a tervezet. Úgy vélte, hogy a brit kilépést az unió gazdaságosabbá és hatékonyabbá tételére kellene használni, ehelyett a tervezet aránytalanul nagy terheket rak a nettó befizetőkre. Mark Rutte holland kormányfő is elfogadhatatlannak nevezte ­a költségvetést, panaszai hasonlók Kurzéihoz: „Hollandiának túlzott arányban kellene kivennie a részét a számlából.” Rutte egyetértett osztrák kollégájával abban, hogy a Brexit miatt az uniónak kisebb büdzsét kellene elfogadnia. Hangsúlyozta, hogy Hollandia egy korszerű költségvetésért fog kemény tárgyalásokat folytatni. Antonio Tajani, az Európai Parlament elnöke pozitívnak nevezte, hogy több forrás jutna az Erasmus programra, kutatásra, a kisvállalkozásoknak és a klímaváltozás elleni harcra. Véleménye szerint ugyanakkor nem helyes az agrár- és kohéziós büdzsé csökkentésére tett javaslat. A régiók lakosságát és a gazdálkodó közösségeket nem lehet feláldozni – emelte ki.

Nincs ok piaci pánikra

Londoni pénzügyi elemzők szerint indokolatlan lenne egy esetleges komolyabb negatív piaci reakció, ha a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok az Európai Unió következő hétéves költségvetési időszakában az eddigieknél kevesebb fejlesztési támogatást kapnának – írja az MTI.

A Bank of America Merrill Lynch bankcsoport londoni kutatási részlegének (BofA Merrill Lynch Global Research)

európai felzárkózó piacokkal fog-lalkozó elemzői a 2021–2027-es idő­­­-

szakra szóló uniós költségvetési tervezet szerdai bemutatására időzített tanulmányukban kiemelik: a kohéziós célokra szolgáló EU-folyósítások csökkentése a következő évtizedben logikus lépés lenne, egyrészt a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok magasabb jövedelmi szintjei miatt, másrészt azért, mert az EU-költségvetés egésze is kisebb lesz Nagy-Britannia – a második legnagyobb nettó befizető – kilépése után. Az elemzők szerint a teljes kohéziós szakpolitikai keretrendszer csökkentése általában – és ezen belül különösen a keleti EU-gazdaságoknak szánt folyósítások visszafogása – „aránytalanul negatív” piaci reakciókhoz vezethet a kezdeti időszakban, mindenekelőtt Lengyelországban, tekintettel a nagyobb lengyel részesedésre az EU-költségvetésből, és arra, hogy Varsó a többi tagállamnál rosszabb viszonyban van az EU-val. Komolyabb piaci meglepődés még akkor sem indokolt, ha a teljes költségvetési időszakra vetítve Lengyelország kohéziós támogatása 8-16 milliárd euróval, Magyarország, Csehország és Románia támogatása egyenként 2-4 milliárd euróval csökkenne. A Capital Economics tanulmányában közölte: becslése szerint a közép- és kelet-európai EU-térség strukturális finanszírozása a 2021–2027-es EU-költségvetési időszakban a térség átlagos hazai össztermékének arányában mérve 1 százalékkal csökkenhet. A Capital Economics elemzői kiemelik azt is, hogy bár 2017-ben az uniós pénzek beáramlási üteme gyengült, a közép- és kelet-európai EU-gazdaságok növekedése azonban így is robusztus ütemű maradt.

Szakértői vélemények

Fórián Zoltán, az Erste Bank Agrár Kompetencia Központ vezető agrárszakértője

Elfogadható a csökkentés

A közzétett tervezetben a Természeti erőforrások és környezetvédelem pénzügyi soron 378,9 milliárd euró áll, amiből 286,2 a piacvédelmi intézkedések és a közvetlen kifizetések forrása lesz, folyó árakon. Ez a két összeg 2018-as árakon 336,6, illetve 254,2 milliárd eurót tesz ki. Ezen belül a Közös Agrárpolitika (KAP) költségvetése 5 százalékkal csökken. Ez elfogadható, bár az ördög a részletekben bújik meg. Ez azt jelenti, hogy az agrárpolitika az EU legnagyobb költségvetési fejezete marad. Örülhetünk annak is, hogy megmarad a két pillér – a közvetlen kifizetés és a vidékfejlesztés –, de az utóbbiban a tervek szerint nő a nemzeti hozzájárulás aránya. Bizonyos, hogy egy vitákkal, egyeztetésekkel zsúfolt időszak áll előttünk. | K. Z.

Essősy Zsombor, a MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt. vezérigazgatója

Az történt, amire számítottunk

A tegnap bejelentett brüsszeli terv csupán javaslat, amely a politikai tárgyalásoktól függően jócskán módosulhat még. Évekkel ezelőtt is azt mondtuk, hogy ha 10-20 százalék közötti csökkenés történik, azzal elégedettek lehetünk. Az történt, amit vártunk. Ha a politikai egyeztetések után inkább 10 százalék felé közelít a Magyarországot érintő kiesés, akkor annak úgy lehet igazán örülni, ha a felhasználható uniós források nem kötöttek, és Magyarország valóban az érdekében álló területekre költheti. Miközben a tagállami befizetések 10 százalékkal emelkednek, csökken a felzárkózási alap mérete és az agrártámogatások. Brüsszelhez viszont több pénz kerül, ahogy a biztonságra és a szomszédpolitikára szánt pénzek is nőnek. | H. F.

Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Maga ellen dolgozik az EU

A Magyarország számára is alapvető felzárkóztatási támogatások csökkentésével az Európai Unió saját maga ellen dolgozik, az ilyen irányú lépéseivel a fennmaradását teszi kockára. Brüsszel haszonra tesz szert az olyan perifériaországokból, mint Görögország, Portugália, Bulgária vagy Magyarország, hiszen ezekből a tagállamokból az unió központjába áramlik a kvalifikált munkaerő és a tudás, ennek a folyamatnak pedig olyan nagy nyugat-európai nemzetállamok lesznek továbbra is a haszonélvezői, mint Németország vagy Franciaország. A támogatások megnyirbálásával a magas hozzáadott értékű termelésben tovább nyílhat az olló a javukra, s bármikor azzal szembesülhetünk, hogy a magyar tudás német szabadalommá válik. | Gy. B.