Kiszuperált autóakkumulátorokkal világítanak az amszterdami stadion reflektorai – megnéztük az Ajax Arénát: a fényre és a tömegre is reagál az okoslétesítmény
A Johan Cruyff Aréna az elmúlt évtizedben teljesen megújult. Az Ajax Amszterdam otthona mára nemcsak sporthelyszín, hanem egyfajta innovációs labor is, ahol a városi energiarendszerek, az adatvezérelt működés és a fenntartható fejlesztések együtt formálják a jövő stadionját. A legnagyobb holland városban jártunk, ahol betekintést nyerhettünk a folyamatosan fejlődő létesítmény kulisszatitkaiba.
A szakmai túravezetőnk már az elején hangsúlyozta: „Nem egy újabb zöld címkét akartunk a stadionra aggatni. A fenntarthatóság nálunk a napi működés minden rétegében jelen van.”
Napfényből áram, autókból akkumulátor
A stadion tetején elhelyezett 4200 napelem látványosan mutatja, mennyire komolyan veszik a megújuló energiát. Vezetőnk elmondása szerint ezek a panelek éves szinten több mint 930 000 kWh áramot termelnek, ami nagyjából 270 holland háztartás éves energiafogyasztásának felel meg. A megtermelt energiát nemcsak közvetlenül használják, hanem el is tárolják – méghozzá különleges módon.
A Johan Cruyff Aréna volt Európa első olyan stadionja, ahol újrahasznosított elektromosautó-akkumulátorok szolgálnak energiatárolásra.
A Nissan Leaf modellekből kinyert cellákból építették fel azt a 3 MW-os kapacitású rendszert, amely 2024-ben tovább bővült egy második modullal, így a teljes tárolókapacitás elérte a 8,6 MWh-t.
„Ezek az akkumulátorok csúcsidőben segítenek, hogy a stadion ne a hálózatból, hanem a saját készletéből fedezze az áramigényét” – magyarázta kísérőnk. Mint mondta,
koncert vagy válogatott meccs idején, amikor minden világít és a rendszerek csúcson pörögnek, az akkumulátorok veszik át a terhelést.
A tárolt energia nemcsak a stadiont szolgálja, hanem a környező városrész hálózatát is stabilizálja. Az aréna tehát nemcsak fogyasztó, hanem energiatermelő és -szabályozó egység is egyben.
Okos rendszerek, érzékeny szenzorok
A Johan Cruyff Aréna minden négyzetmétere adatokat gyűjt. Több száz szenzor figyeli
- a pálya hőmérsékletét,
- a talaj nedvességét,
- a levegő páratartalmát
- és a fényviszonyokat.
Ezek az adatok valós időben érkeznek az aréna központi rendszerébe, amely automatikusan dönt az öntözésről, a világításról vagy a fűtésről.
A pálya alatti érzékelők például jelzik, ha túl sok víz gyűlt össze, a rendszer pedig azonnal beindítja a vízelvezetést. A LED-világítás szintén „intelligensen” működik: a stadion különböző zónáiban mindig annyi fényt biztosít, amennyire épp szükség van, ezzel akár 30 százalékos energiamegtakarítást is elérve. A túravezetőnk úgy fogalmazott, hogy
a stadion szó szerint reagál a környezetére. Ha süt a nap, csökken a mesterséges fény; ha sok a néző, több ventilációt kap az adott szektor.
A gyepnövekedéshez használt SGL LED440 növénylámpák bevezetése további 6 százalékos energiamegtakarítást hozott, miközben egészségesebbé tette a füvet – ami a fedett szerkezet miatt külön kihívás.
Digitális élmény a nézőknek
Az innováció nem áll meg a technikai rendszereknél. A szurkolói élmény is digitális alapokra épül. A stadion mobilalkalmazása valós időben mutatja, melyik büfében vagy mosdóban van rövidebb sor, segít eligazodni az ülőhelyhez vezető útvonalon, és vészhelyzetben azonnal kijárathoz irányítja a látogatót.
A vezetőnk szerint a cél, hogy a stadion „kommunikáljon a nézőkkel”. Az aréna belső kijelzői és hangrendszere valós idejű üzeneteket küld, így a közönség mozgását és információáramlását is hatékonyan tudják irányítani.
Mindez természetesen szigorú adatvédelmi protokollok mellett működik: a rendszerek nem azonosítják a személyeket, csak anonim mozgási mintákat elemeznek.
A biztonsági rendszer szintén intelligens
A beléptetőkapuk, kamerák és érzékelők adatai egy központi platformon futnak össze, amely képes automatikusan reagálni vészhelyzetben.
Ha valahol torlódás alakul ki, a rendszer újrahangolja a kijáratokat, és jelez a személyzetnek
– mesélte a túravezetőnk. A Johan Cruyff Aréna így a fizikai biztonságot is digitális alapon kezeli, ami gyorsabb döntéshozatalt és kevesebb emberi hibát jelent.
A jövő stadionja már itt van
A stadion célja, hogy 2030-ra karbonsemleges legyen, sőt, a vezetők hosszabb távon „net positive” működést szeretnének elérni – vagyis több energiát termelni, mint amennyit felhasználnak. A fejlesztések hosszú távon pénzügyileg is megtérülnek: az energia- és karbantartási költségek csökkentek, a fenntartható imázs pedig növeli az események vonzerejét. A KPMG elemzése szerint az adatvezérelt működés
akár 20 százalékos költségcsökkenést és hasonló mértékű bevételnövekedést is eredményezhet a jobb kiszolgálás és a hatékonyabb infrastruktúra révén.
A vezetőnk végül így foglalta a filozófiájukat: „Nemcsak zöldek akarunk lenni, hanem okosak is. Az igazi fenntarthatóság az, amikor minden rendszer – az energia, a világítás, a gyep, a közönség – együtt, egy logikával működik. És mi pontosan ezt csináljuk.”
Erre készülhet Budapest – brutálisat kaszált a Bajnokok Ligája-döntővel München
München példája is bizonyítja, hogy egy rangos sportesemény jelentős gazdasági és társadalmi hatással van a házigazda városokra. A Bajnokok Ligája döntője Budapest számára is óriási lehetőség, hiszen a világ egyik legnézettebb futballeseményét rendezi meg 2026-ban.
Ajánlott videók
Változás vagy vétó: Fico máris bekeményített és elképesztő feltételt szabott az EU-csúcsra, ahol Magyarországot is képviseli
