Kutyaszorítóba került a jegybank
Egyre több szakértő hívja fel a figyelmet a svéd korona ütemes gyengülésére – 2017 közepe óta több mint 10 százalékot gyengült a fizetőeszköz az euróval szemben – írja a Bloomberg. A jegybank helyettes kormányzója, Per Jansson szerint azonban nincs ok az aggodalomra: „Strukturális szempontból nem romlott a svéd gazdaság” – jelentette ki.
A Riksbank április végén úgy döntött, továbbra sem emeli mínusz 0,5 százalékról az alapkamatot, szeretnék, ha előbb az infláció tartósan elérné a 2 százalékos szintet. A fogyasztói árak márciusban éves összevetésben 1,9 százalékkal emelkedtek a februári, illetve a januári 1,6 százalékos ütem után. A két, a Riksbank kamatdöntései szempontjából meghatározó maginflációs mutató azonban 1,68, illetve 1,55 százalék volt márciusban, tehát egyelőre el sem érte a 2 százalékos célt.
A jegybank kormányzója, Stefan Ingves elmondta: attól tartanak, ha túl korán emelik az irányadó rátát, csökkenne az infláció, és ha ez visszavetné a GDP-növekedést, a munkanélküliségi ráta is emelkedni kezdene. A szorult helyzetet rontja az is, hogy a lakosság eladósodottsága egyre nagyobb, mivel a rettentő alacsony irányadó ráta ingatlanpiaci fellendülést eredményezett.
A Riksbank csak az év vége felé szeretne szigorítani, ám a Swedbank AB valutastratégiai vezetője, Anders Eklof szerint ezzel új kockázatot teremtenek. „Ezzel a monetáris politikával olyan inflációt generálnak, amely csökkenti a vásárlóerőt, illetve rövid idő alatt megugrasztja az importárakat” – jelentette ki. Utóbbi súlyos problémát okozhat Svédországban, ahol a kisebb cégek nagymértékben függenek az importtól. A svéd cégtulajdonosok egyesületének adatai szerint a kkv-k mintegy negyede importőr, és csupán 10 százalékuk exportál. Emellett a korona gyengülése miatt olcsóbb felvásárlási célpontokká válnak a cégek. Az országban a fúziók és felvásárlások száma 200 százalékkal nőtt idén 2017 azonos időszakához képest, míg Nyugat-Európában ezek az ügyletek 38 százalékkal visszaestek.
A Bank of America Merrill Lynch arra hívta fel a figyelmet, hogy az infláció újra visszaeshet a közeljövőben. „Mint az összes kicsi és nyitott gazdaság, Svédország is ki van téve a kereskedelmi háborúk és a geopolitikai feszültségek hatásainak. Belföldön pedig a szeptemberi országos választások teremthetnek politikai bizonytalanságot” – olvasható az amerikai pénzintézet jelentésében.
