Messze elmaradhat a céltól az infláció
A Világgazdaság elemzői konszenzusa szerint áprilisban 2,2 százalék lehetett a fogyasztói árindex emelkedése, a maginfláció pedig várhatóan eléri a 2,5 százalékot, és a 2018-as teljes éves drágulási ütem is 2,5 százalékos lehet. A teljes éves inflációs várakozás megegyezik a Magyar Nemzeti Bank legutóbbi, márciusi Inflációs jelentésében felvázolt előrejelzéssel, az Európai Bizottság által várt 2,3 százalékos ütem viszont alacsonyabb a konszenzusnál.
A lapunk által megkérdezett elemzők többsége 2019 első és harmadik negyedéve közé teszi a jegybank 3 százalékos inflációs céljának fenntartható elérését. Másként gondolta azonban ezt Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője, aki szerint két éven belül nem várható a cél elérése. Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatási csapatának vezetője pedig úgy véli, hogy 2018 végén, 2019 első felében érheti el az árindex növekedési üteme a 3 százalékot. Jobbágy Sándor, a CIB makrogazdasági elemzője ennél későbbre, 2019 és 2020 fordulójára teszi a cél várható elérését.
Elsősorban a világpiaci olajárak befolyásolhatják az inflációt idén – mondta a Világgazdaságnak Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója, ezt egyébként a megkérdezett elemzők többsége említette. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető makrogazdasági elemzője ezt azzal egészítette ki, hogy a nyersanyagárak is meghatározók lehetnek az árindex alakulásában. Nyeste Orsolya, az Erste Bank munkatársa az olajárnál az euró-dollár árfolyam várható mozgását is kockázatként említette, ami a hazai inflációra is hatással lehet.
Az idén csak visszafogottan lesz érzékelhető az erőteljes bérnövekedés hatása, ami részben azzal magyarázható, hogy a többletkereslet jelentős része az ingatlanpiacon jelenik meg – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Jobbágy Sándor. Varga Zoltán, az Equilor szenior elemzője pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a növekvő bérköltségeket részben kompenzálja az egyéb terhek csökkenése, ám ha a belső fogyasztás jelentősen bővül, akkor az infláció is magasabb lehet a várakozásoknál. Kuti Ákos, az MKB Bank vezető elemzője az év eleji áfacsökkentések inflációlehúzó hatására mutatott rá, egyúttal arra is figyelmeztetett, hogy a feszesedő munkaerőpiac miatt az év második felében az árindex gyorsulására kell felkészülni.
A legnagyobb inflációs nyomás az élelmiszereknél, a dohányáruknál és a szeszes italoknál jelentkezhet, ez utóbbiak az uniós szabályok miatt fokozódó jövedékiadó-emelés miatt drágulhatnak – mondta Virovácz Péter, az ING Bank vezető elemzője. Hozzátette: a taxitarifák átlagosan 10 százalékos drágulása elhanyagolható lesz, mivel a teljes fogyasztási kosárban csak alacsony súllyal szerepel. Regős Gábor az importált alacsony infláció magyar árindexre gyakorolt erőteljes fékező hatására hívta fel a figyelmet. A szakértő kiemelte, hogy a bérnövekedés az ipari termelői árak 3,9 százalékos emelkedésében már megfigyelhető, de a fogyasztói árindex növekedése továbbra is 2 százalék közelében maradhat.
