Nem elegendő az adókat mérsékelni a versenyképesség javításához

A versenyképesség szempont­jából kedvező, hogy régiós összehasonlításban alacsony a magyar iparűzési adó, ráadásul az elmúlt években csökkent ennek az adónemnek a nagysága – mondta a Világgazdaság kérdésére Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. A szakember arra figyelmeztetett, hogy a helyi iparűzési adó viszont magas, ami éppen ellentétesen hat. A másik fontos tényező a munkára rakódó teher, melynek csökkentésében már szintén látni részeredményeket. Az adócsökkentésnek azonban vannak korlátai, Török Zoltán szerint kérdéses, meddig lehet az eddig tapasztalt tempóban folytatni a közterhek enyhítését.

A versenyképesség több tényezőtől függ: az adórendszer, a rendelkezésre álló munkaerő mennyisége és minősége, az infrastruktúra helyzete, illetve a bürokratikus rendszer bonyolultsága is befolyásolja – mondta el kérdésünkre Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági csoportvezetője. Már volt előrelépés, de az adminisztrációs terhek csökkentésével lehetne előbbre lépni. A másik kiemelkedő terület az oktatás lehet, a versenyképesség szempontjából fontos lenne, hogy a diákok hasznosítható tudással kerüljenek ki az iskolákból. Hangsúlyozta: mindenki a tehetségének megfelelően szerezzen diplomát vagy tanuljon szakmát.

A szakértő a felnőttképzés fontosságára hívta fel a figyelmet, ami nemcsak a korábban elmulasztott iskolai végzettség megszerzésével, hanem a már meglévő tudás folyamatos bővítésével is jár, hiszen ez készít fel a napjainkra jellemző változó kihívásokra.

Az oktatásfejlesztés és az adócsökkentés mellett a béremelést is érdemes lehet ösztönözni a következő években, mivel ezzel a vállalatokat beruházásra lehet sarkallni – sorolta a teendőket Regős Gábor. Szerinte túl kell lépnünk azon, hogy azzal akarunk versenyelőnyhöz jutni, hogy nálunk alacsonyabbak a bérek, mint az unió országainak többségében. Ennek ellenére szükség lenne az adóék nagyságának csökkentésére, bár az OECD-tagországok mezőnyében a dobogóról már leszorultunk. A visegrádi országokhoz képest viszont még mindig magas az élőmunka terhe Magyarországon. A Századvég makrogazdasági elemzője nyomatékosította: addig lehet nyújtózkodni, amíg a takarónk ér, a költségvetés egyensúlyát nem szabad veszélyeztetni.

A Magyar Nemzeti Bank és a Századvég által összeállított programokban többek között az államigazgatás hatékonyságának növelése, a demográfiai folyamatok javítása, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők arányának növelése, a kutatás-fejlesztés erősítése és az infrastruktúra-fejlesztés kap kiemelt figyelmet.

Vannak problémák a módszertannal

A versenyképesség nehezen mérhető, a világszervezetek módszertana nagyobb részben veszi figyelembe a cégek felméréseit, mint a tényadatokat – mondta lapunknak Török Zoltán, a Raiffeisen Bank vezető elemzője. További probléma, hogy jellemzően évekkel elmaradva derülnek csak ki az adatok. A GDP és az export alakulása ugyan sokkal több összetevőből áll, a frissességüknek köszönhetően mégis jó indikátorai a versenyképességnek.