Nyugdíjbónusz a gyereket vállalóknak?

A Népesedési Kerekasztal néhány éve meglepő javaslatot tett a magyar nyugdíjrendszer reformjára, mely szerint a felnevelt gyermekek számától kellene függővé tenni a járadék összegét. Ugyan az elmúlt években nem volt előrelépés ezzel kapcsolatban, ám nemrég Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes és Mészáros József, a nyugdíjfolyósítással foglalkozó Magyar Államkincstár elnöke is nyilvánosság előtt beszélt a nyugdíjrendszer ilyen irányú reformjáról. Emellett persze arról sem szabad megfeledkezni, hogy a negyedik Orbán-kormány egyik első számú célja a demográfiai fordulat elérése, ami egyebek mellett a nyugdíjrendszer fenntarthatóságát segítené elő.

A reformjavaslat lényege, hogy azok a szülők, akik legalább két gyermeket felnevelnek, és a gyerekek legalább középszintű iskolai végzettséget szereznek, a megállapított nyugdíjjáradékon felül pluszbónuszt kaphatnának. A javaslatot az alapozhatja meg, hogy a jelenlegi, folyó finanszírozású rendszer egyik legégetőbb problémájára, a járulékfizetők számának zuhanására próbál megoldást találni – olvasható Farkas András nyugdíjszakértő a gyerekvállalás nyugdíjrendszerbe építéséről szóló véleménycikkében. A koncepció szerint a két gyermek felnevelését természetbeni járulékfizetésnek kell tekinteni, így a jelenlegi, keresőtevékenységen alapuló modell nem változna meg alapvetően, csupán egyfajta (a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál működő) bónusz-málusz rendszer jönne létre. Lényeges, hogy a javaslat feltételezi: a gyermekes szülők a nevelés anyagi költségei miatt nem tudnak annyit félretenni időskorukra, mint azok, akik nem vállalnak gyereket. A koncepció szerint a gyermekek társadalmilag hasznosak azzal, hogy biztosítják a nagy ellátórendszerek fenntarthatóságát. A tervezet célja, hogy az ezt a társadalmi hasznot „előállító” szülőket a nyugdíjrendszeren keresztül több járadékra tegye jogosulttá. A gyermekfüggő javaslat a bevezetéskor 35. életévük előtt állókat érintené, nekik ugyanis még (legalább) 30 évük van a nyugdíjkorhatár eléréséig, így amennyiben nem nevelnek gyermeket, van idejük előtakarékoskodásra, amivel megalapozhatják a nyugdíjas éveiket. A javaslat azt feltételezi, hogy egy harminc-negyven év múlva esetleg bekövetkező pozitív változás gyerekvállalásra sarkallja a fiatalokat – fogalmaz Farkas András. A szakember arra is felhívja a figyelmet, hogy a több gyereket vállalók számára is csupán sovány vigasz lehet, ha a mostani demográfiai trendek folytatódnak, ugyanis harminc év múlva – amikor az első jogszabályban érintett korosztály eléri a nyugdíjkorhatárt a jelenlegi feltételek mellett – már csupán nyolcmillió lakosa lesz Magyarországnak, és 30 százalékuk 65 év feletti lesz. Az idősek járadékát a fiatal nemzedékek már nem tudják majd finanszírozni, mivel a járulékfizetők aránya nagymértékben csökken – írja a NyugdíjGuru oldalt készítő szakértő.

A gyermekfüggő nyugdíjreform-javaslat a felosztó-kirovó paradigma fogságában maradva képtelen kezelni a társadalom öregedési folyamatát, a tömeges kivándorlás kérdéskörét és a hazai foglalkoztatás minőségének problémáját – véli Farkas András. Ez utóbbi azért különösen égető, mert nem csak a nyugdíjrendszer szempontjából hátrányos. A minimálbérre bejelentettek milliós tábora, a kedvezményes vállalkozók több százezres tömege és a közfoglalkoztatottak szinte alig fizetnek adókat és járulékokat, és ezért persze nagyon alacsony nyugdíjra is számíthatnak. Farkas András arra is figyelmeztet, hogy az automatizáció új kihívások elé állítja a nyugdíjrendszereket világszerte, hiszen a munkát átvállaló robotok nem fizetnek járulékot, ugyanakkor átveszik a most még dolgozó emberek munkáját, ezzel pedig további befizetők eshetnek ki a rendszerből. Rejtett diszkriminációs elemeket is tartalmaz a javaslat, ami méltányossági kérdéseket vet fel – fejti ki a szakértő. Ezek között szerepel azoknak a nőknek a kérdése, akiknek minden törekvésük ellenére sem születik gyermekük, illetve azoké, akiknek ugyan születik két gyermekük, fel is nevelik őket, azonban a gyerek nem éri el a középfokú végzettséget. Farkas András azzal zárja gondolatait, hogy a felosztó-kirovó rendszer mindenképpen reformra szorul, a gyermeknevelés jutalmazásának bevezetésével és anélkül egyaránt.