Theresa May nem bír a minisztereivel
Részben a Brexit körüli bizonytalansággal magyarázzák a felmérésben részt vevő vállalatok, hogy elmaradt az elmúlt másfél év átlagától a brit GDP 80 százalékát adó szolgáltatóipar teljesítménye. A szektorra vonatkozó beszerzésimenedzser-index csak minimálisan emelkedett, 52,8 pont lett áprilisban a márciusban mért, húszhavi mélypontot jelentő 51,7 pont után. A szolgáltatóipar gyengélkedése is közrejátszott abban, hogy a brit gazdaság csupán 0,2 százalékkal bővült az első negyedévben – vélekedett a felmérést készítő IHS Markit vezető elemzője, Chris Williamson.
Az uniós kilépés körüli helyzet pedig csak tovább bonyolódik, miután a legfontosabb miniszterekből álló, úgynevezett „háborús kabinet” szerdán ismét nem tudott kompromisszumra jutni arról, maradjon-e Nagy-Britannia valamiféle vámközösségben az Európai Unióval. Arról a két javaslatról kellett volna dönteni a kabinet ülésén, amellyel a britek eddig előálltak, de amelyek közül egyik sem igazán tetszik Brüsszelnek – mondta ezzel kapcsolatban a Világgazdaságnak Gálik Zoltán, a Corvinus Egyetem docense. Az egyik szerint egy előzetes bejelentéshez és elektronikus regisztrációhoz kötött vámellenőrzés lenne az északír–ír határon, ám ennek bevezetése a britek mellett az EU, különösen pedig Írország részéről is felkészülést igényel. Ráadásul az egész rendszer csak akkor működőképes, ha születik egy átfogó szabadkereskedelmi egyezmény London és Brüsszel között – hangsúlyozta a szakértő. De még ebben az esetben is maradnak akadályok, például az eredetiségmegjelölést illetően, ami jókora bürokráciával jár – ezt kellene minimálisra csökkenteni annak érdekében, hogy az áruforgalom minél zökkenőmentesebb legyen.
A másik megoldás egyféle vámegyüttműködés Nagy-Britannia és az EU között, ami azt jelentené, hogy a britek szednék be az uniós vámokat, miután megkötötték a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodást, és Nagy-Britannia kilépett a vámunióból. Az áruforgalmat a britek ebben az esetben innovatív technológiai megoldásokkal tervezik követni, amelyek szükségtelenné tennék a vámellenőrzés visszaállítását a határon. Azt azonban egyelőre még senki nem tudja elképzelni, hogyan lehetséges a jelenlegi szinten nyitott határt fenntartani Írország és Észak-Írország között, ha Nagy-Britannia kilép az európai vámunióból. A brit kormány mind a kettőt megígérte, de még nem álltak elő használható ötlettel azzal kapcsolatban, konkrétan hogyan lehetne ezt megvalósítani – emlékeztetett Gálik Zoltán, aki szerint a brit kilépés utáni átmeneti időszakban talán sikerül előremozdulást elérni e téren. „Az EU egyelőre várja, hogy kiderüljön, mi a britek álláspontja” – fogalmazott.
A szakértő hangsúlyozta azt is, hogy Nagy-Britannia ugyan köthet szabadkereskedelmi megállapodást harmadik országokkal, ha elhagyja az európai vámuniót, de ebben az esetben is tiszteletben kell tartania a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) szabályait és előírásait. Az EU-val kötendő majdani megállapodás pedig azt jelenti, hogy a brit szabályozási környezetnek a jövőben is összhangban kell lennie az unióssal, ellenkező esetben Brüsszel büntetőintézkedéseket hozhat London ellen.
A vámunióval kapcsolatos brit kormányzati döntés akár a júniusi uniós csúcsig is elhúzódhat. Legalábbis erre utal, hogy a kilépési tárgyalásokért felelős David Davis tegnap a parlamentben közölte: nem hajlandó mesterséges határidőt szabni, mert ez túlságosan fontos kérdés ahhoz, hogy elhamarkodottan döntsenek. Az EU és Írország viszont egy nagyobb előrelépést tart szükségesnek júniusig ahhoz, hogy a siker reményében folytatódhassanak a kilépési tárgyalások.
