A NEAK kidolgozta a kiegészítő biztosítások rendszerének tervét

A hazai biztosítási rendszer esetében az ajtón kopogtat a kiegészítő biztosítások rendszere – mondta Kiss Zsolt, a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) főigazgató-helyettese. – Ugyanakkor nagyon fontos – tette hozzá –, hogy az új, akár NEAK 2.-nek nevezett biztosítás ne váljon el az állami egészségbiztosítás rendszerétől. Az alapkezelő ötleteit és javaslatait már le is tette a Pénzügyminisztérium asztalára. Kiss Zsolt véleménye szerint olyan rendszert kell kialakítani, amely nem csak a tehetősek vagy csak a szegények biztosítási rendszere, hanem mindenki számára egyformán elérhető.

– A jövő évi költségvetési törvény javaslata szerint 104 milliárd forinttal több forrás állhat a NEAK rendelkezésére, de ennél nekünk „vastagabb” elképzeléseink vannak – mondta Kiss Zsolt. Mint hozzátette, az egészségbiztosító egyenletesen növekvő fázisban van, de a forráselégedetlenség folyamatosan visszatérő probléma.

– Magyarországon olyan egészségügyi ellátórendszert kell kiépíteni, amelyben a források tartósan és kiszámíthatóan rendelkezésre állnak – mondta Bodrogi József egészségügyi közgazdász. Azt jó hírként értékelte, hogy a járulékbázisú finanszírozáshoz köthető források folyamatosan nőttek a foglalkoztatottság emelkedésével, ugyanakkor a vállalkozások által fizetett szociális hozzájárulási adó csökkentése – jövőre a jelenlegi 19,5 százalékról 17,5 százalékra – százmilliárd forint kiesést okoz a rendszernek. A NEAK potyautasairól Bodrogi József elmondta, hogy 400 ezer fő jogviszonya rendezetlen, emiatt is körülbelül 20 milliárd forint hiány keletkezik a NEAK-nál, ha pedig a baleseti adó is kiesik a rendszerből, az újabb 168 milliárd forint mínuszt fog jelenteni.

Bodrogi József kiemelte, hogy a hazai vállalkozások hat éve adó- és járulékmentesen biztosíthatnak egészségpénztári megtakarítást munkavállalóiknak, de a Magyar Biztosítók Szövetségének (Mabisz) adatai szerint eddig csak 12,4 milliárd forintot fizettek be. Összehasonlításként említette, hogy a hazai természetbeni egészségügyi ellátás éves költsége 1600 milliárd forint.

A forráselosztás problémájáról Bod­rogi József azt mondta, 2010 óta több mint 300 milliárd forint került a fekvőbeteg-ellátásba adósságkonszolidáció és működési többlet címén, ami óriási összeg. Tavaly a 100 milliárd forintos amortizációval szemben az egészségbiztosítási alapban 5 milliárd forintos vis major forrás állt rendelkezésre. Addig, amíg az amortizáció kérdését nem oldják meg, a kórházi adósság újra fog termelődni.

Az egészségügyi piac szabályozásának lehetősége az állam kezében van, de reális finanszírozás nélkül a betegellátás tovább torzul, mivel a profitorientált cégek csak öt-hatféle beavatkozást végeznek el, és van számtalan olyan beavatkozás, amelyet semmi áron nem akarnak elvállalni – mondta Szilvásy István professzor, a nukleáris medicina szakkollégium volt vezetője.