Bizonytalanságot hozott a piacokra a hét végi választás
A ljubljanai tőzsdeindex, az SBI TOP 1,15 százalékot emelkedett tegnap napközben, ám a hétéves és a tízéves szlovén állampapírok hozama is nőtt, miután a vasárnapi előrehozott választáson a jobboldali Szlovén Demokrata Párt (SDS) bizonyult a legnépszerűbb politikai erőnek. A tízéves államkötvények hozama a pénteki 1,149 százalékról 1,192 százalékra ugrott napközben, és az Alta Invest vezető elemzője, Saso Stanovnik a Reuters hírügynökségnek úgy nyilatkozott, hogy a bizonytalan politikai helyzetben további emelkedés várható. Az előzetes eredmények szerint a voksok 24,96 százalékát szerezte meg az SDS, és ezzel – a várakozásoknak megfelelően – maga mögé utasította a közelmúltban alapított balközép pártot, a Marjan Sarec Listáját (LMS), amely a szavazatok 12,66 százalékát kapta, míg a harmadik helyen a Szociáldemokrata Párt (SD) végzett 9,92 százalékos támogatottsággal.
Az SDS öröme nem lehet felhőtlen, mivel az abszolút többséget nem szerezte meg, és elemzők szerint nehéz koalíciós tárgyalások elé néz. „A pártunk Szlovéniát és a szlovénokat helyezi előtérbe. Készen állunk az együttműködésre, hisz erre lesz most szüksége az országnak” – mondta az SDS élén álló volt miniszterelnök, Janez Jansa. Az azonban kérdéses, hogy mely pártok lehetnek hajlandók tárgyalóasztalhoz ülni a leginkább bevándorlásellenességéről ismert SDS-szel, ráadásul a szavazatok megosztottsága miatt legalább két párttal kellene koalíciós megállapodást kötnie ahhoz, hogy többségi kormányt tudjon alakítani.
Az SDS tervei között szerepel a kevéssé hatékonyan működő közegészségügyi szektor, illetve a nyugdíjrendszer megreformálása, emellett adócsökkentéseket és a privatizációs folyamatok felpörgetését ígérte kampányprogramjában. Hatalomra kerülése esetén kiemelten kezelné az ország legnagyobb pénzintézete, a Nova Ljubljanska Banka (NLB) ügyét. Az NLB 2013-ban került állami kézbe, amikor a kormány egy 3,2 milliárd eurós mentőcsomaggal óvta meg a csődtől az ország bankjait. Ljubljana ezt csak azzal a feltétellel tehette meg, hogy 2017 végéig ismét magánkézbe adja az NLB-t, erre azonban még nem került sor.
Borut Pahor államfő leszögezte, először annak a pártnak biztosít lehetőséget a kormányalakításra, amely a legtöbb mandátumot szerezte. Az LMS élén álló Marjan Sarec azonban nem tartja valószínűnek, hogy az SDS élni is tud ezzel a lehetőséggel. „Ha mindenki ragaszkodik a választások előtti álláspontjához, megkísérelhetjük a kormányalakítást” – mondta Kamnik város polgármestere. Szakértők szerint azonban az LMS sem tud majd többségi kormányt alakítani. A szlovén törvények szerint a parlamentnek a választások után húsz napon belül meg kell alakulnia, utána harminc nap áll az államfő rendelkezésére, hogy javaslatot tegyen az országgyűlésnek a miniszterelnök-jelölt személyére. A miniszterelnöknek pedig a megválasztása után 15 napon belül ismertetnie kell kormánya összetételét.
