Csökkentenék a csapolt sör áfáját
A sör áfájának mérséklését szorgalmazza a Magyar Sörgyártók Szövetsége és a Kraft Sör Egyesület – nyilatkozta a Világgazdaságnak Schillinger Attila, a Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója Brüsszelben, a sörfőzdék konferenciáján. A Magyarországon fogyasztott csapolt sörök több mint 90 százaléka itthon készül. Az EU-ban nincs mód a helyi termékek preferálására, ám a csökkentett áfával a magyar termékek kerülhetnének előtérbe. Romániában 9 százalékra mérsékelték a csapolt sör áfáját a vendéglátásban. Csaknem egy tucat uniós országban alkoholos italokra is vonatkozik már a kedvezményes áfa.
Magyarországon az utóbbi három évben növekszik a sörpiac, minőségében és volumenében is – mondta Schillinger Attila. A prémiumkategóriák az utóbbi években két számjegyű növekedést könyvelhettek el, a mennyiségi bővülés pedig 2-4 százalékot tett ki (kivéve 2016-ban, amikor stagnálás volt).
Az igazgató szerint a nagy sportesemények, például a foci-vb 1-2 százalékos növekedést hozhat itthon a sörfogyasztásban. Ha mi rendeznénk ilyen viadalt, az 4-5 százalékos emelkedést jelentene. A meleg, napsütéses időjárás kedvez a sörivásnak (itthon is): Svédországban és Norvégiában sörfogyasztási csúcsot hozott az elmúlt hetek kánikulája, míg Spanyolországban és Portugáliában a rossz idő visszaesést okozott.
Magyarország az európai középmezőnyben helyezkedik el a 63-64 liter/fő/év fogyasztással, a vezető csehek 138 litert gurítanak le fejenként egy évben, de a németek sem ódzkodnak a sörtől. Belgiumban az előállított sörmennyiség 75 százaléka kivitelre készül. Csehországban hetente nyílik egy sörfőzde; Schillinger több anekdotát hallott már sörturizmusról, ám erről nincsenek adatai.
A Magyar Sörgyártók Szövetségének igazgatója úgy látja: a fogyasztók egy részénél érzékelhető márkahűség, a prímet a lager típusú sörök viszik itthon (ezek adják a piac 80-90 százalékát). A kisüzemi és a nagyüzemi sörfőzdék innovációjának köszönhetően 2017 áttörést hozott, megjelentek a speciális főzetek, sőt már szezonális különlegességek is kaphatók. Schillinger jelezte: a szövetség építi a sörkultúrát, nagyon jó ázsiójuk van a magyar söröknek, idén elindult a Csapra, magyar! kezdeményezés is, hogy kóstoljuk meg csapolt söreinket.
Az Egyesült Államokban – hasonlóan hozzánk – a csapolt sörök a piac 10 százalékát teszik ki, s ahogy nálunk, ott is 50 százalék feletti a dobozos sörök piaci részesedése. Ugyanakkor az USA-ban a kézműves sörök aránya már 30 százalék, nálunk 1 százalék, ami nyilván a vásárlóerőtől is függ. Egyre nagyobb az igény a helyi élelmiszerekre, sörökre világszinten, előbb-utóbb itthon is ez a trend érvényesülhet. Tim Webb, aki a sör világatlaszának elkészítésén munkálkodik, amerikai adatok alapján arra utalt a konferencián, hogy a 18–29 éves korosztályban az utóbbi negyedszázadban markánsan csökkent a sör preferenciája.
Egyre többen kedvelik az alkoholmentes vagy az alacsony alkoholtartalmú söröket. Ez Magyarországon is így van: itthon 25 százalékos növekedés történt, igaz, alacsony – 90 ezer hektoliteres – évi fogyasztási szintről. Külföldön a kézműves sörfőzdék is elindítottak alkoholmentes márkákat, a söripar már az üdítőiparral versenyez. A Centec igazgatója, Martin Jörg elmondta: Németországban az 1970-es évekhez képest csökkent a sörfogyasztás, ám az utóbbi másfél évtizedben több mint a duplájára nőtt az alkoholmentes sörök aránya.
A magyar söripar jövedékiadó-terhe majdnem 40 milliárd forintra rúgott tavaly, az áfabefizetés pedig 26,8 milliárdra; utóbbi 21 százalékkal nőtt. Az iparág adó- és járulékbefizetései meghaladták a 77 milliárd forintot 2017-ben.
