Előretört tavaly a napenergia

Tavaly Magyarországon az előző évinél körülbelül 14 százalékkal kevesebb villamos energiát termeltek a vízerőművek (0,81 petajoule-t) és 17 százalékkal többet a szélerőművek (2,84 petajoule-t) a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) primer energiamérlege szerint, de abban a megújuló alapú termelés további összetevőiről még nincsenek adatok. Pedig a többi zöldforrás az előbbieknél nagyobb súlyú: az élen évek óta a szilárd biomassza alapú termelés áll, 2016-os nagysága 100,44 petajoule volt, majd a bioüzemanyagok következtek 17,18, illetve a geotermikus energia 5,2 petajoule-lal. Az erősorrend a biogázzal, a kommunális hulladék megújuló részével, majd a már említett széllel és a napenergiával folytatódott.

Viszont már 2017 egészére szerepelnek az adatok a MEKH azon táblázatában, amely az országos villamosenergia-ellátás havonkénti számait tartalmazza. Eszerint a 2016-os bruttó zöldáramtermelés 31 732 gigawattóra (GWh), a tavalyi pedig

32 729 GWh volt, így a növekedés 3,1 százalékot tett ki. Ebbe beleértendő a hulladékok megújuló része és az egyéb éghető anyag is, továbbá a bruttó érték némi becslést is tartalmaz. Miközben tehát 2017-es elsődleges megújuló termelési adatot még nem tett közzé a hivatal, a növekedési tendencia a fentiekből is látszik. Kiolvasható a táblázatokból az is, hogy a vízenergia hasznosításán kívül csak a biogázé csökkent, de nem számottevően. Kiemelendők a naperőművek is, amelyek bruttó termelése tavaly nagyjából megduplázódott, a súlyuk pedig 10 százalék fölé emelkedett a zöldáramtermelésen belül. A zöldtechnológiák áresése dacára Magyarországon csak támogatással életképes a megújuló alapú áramtermelés. A támogatás fő eszköze a kötelező átvételi rendszer (KÁT), amely a termelőnek a piaci árnál magasabb szabott árat garantál, de amelyre 2017. január elsejétől már nem lehetett jogosultságot igényelni. Ezért nagyon sok vállalkozás adott be kérelmet 2016 utolsó hónapjaiban, főleg naperőműre. Ha a támogatásigénylésekben szereplő összes beruházás megvalósulna, akkor a hazai napelemes kapacitás mintegy 2000 megawattra nőne. (2016-ban a KÁT-os naperőművek együttes beépített kapacitása 40,52 megawatt volt.)

A 2017-től élő új támogatási rendszer, a Metár piacibb körülmények közé tereli az újonnan épülő erőműveket (nem mindet), amelyek garantált ár helyett egy úgynevezett zöldprémiumot kapnak az általuk a piacon elért árra. A Metár része a barna prémium is, ezt a biomasszával vagy biogázzal üzemelő, már működő erőművek igényelhetik, hogy fenntarthassák termelésük gazdaságosságát.

Országgyűlési jelentése szerint a MEKH 2017-ben – amely a Metár szempontjából bevezető és átmeneti jellegű volt – csak négy Metár–KÁT típusú és egy barna prémium típusú támogatási jogosultságot adott ki.