Elsősorban az átszervezések miatt változik nagyot a jövő évi költségvetés

A Pénzügyminisztérium (PM) jövőre 735 milliárd forint költségvetési forrást kap, ami nagymértékű emelkedés a korábbi Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) 277 milliárd forintos finanszírozásához képest – derült ki a 2019-es költségvetési javaslatból. A tetemes forrásbővülés alapvetően a Nemzeti Adó- és Vámhivatal PM alá rendelése és a központi kezelésű előirányzatok számottevő, mintegy 381 milliárd forintos kiadásoldali növekedéséből adódik. Ez utóbbi alá tartozik többek között a rendkívüli kormányzati intézkedések 165 milliárdos, az Országvédelmi Alap 60 milliárdos és egyes bérkompenzációs tételek összesen 95 milliárd forintos kiadása.

Ugyan összegszerűleg kisebb változás, azonban százalékosan a legnagyobb forrásemelkedés a Miniszterelnöki Kabinetirodánál látható, az idei 27 milliárdos előirányzatuk jövőre 122 milliárd forintra nő. Ez alapvetően két tétel nyomán alakul így: egyrészt a minisztérium alá sorolták a turisztikai ágazat kezelését, ami 84 milliárd forintos pluszforrás a tárcának, másrészt a nemzeti konzultációra tízmilliárd forinttal több juthat 2019-ben, mint az idén.

Több jut jövőre honvédelemre is: a szaktárca költségvetési forrása 82 milliárd forinttal, azaz 21 százalékkal lesz nagyobb. Itt nem találunk egy-egy kiemelkedő programot, de szinte minden terület több pénzből gazdálkodhat a korábbinál. Érdekesség, hogy a tömeges bevándorlással kapcsolatban az idei 25 milliárd forinttal szemben csupán 14 milliárd forintot költhetnek. Megemlítendő az újonnan felálló Miniszterelnöki Kormányiroda, amely jövőre 122 milliárdos forráshoz jut.

Nem minden minisztérium kap több pénzt, a legnagyobb a Miniszterelnökségnél a csökkenés. Mintegy 80 milliárd forinttal kevesebb központi forráshoz jut a tárca, azonban ezzel együtt feladatokat is átad más szerveknek. Csupán egymilliárd forintos tétel a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal kikerülése a tárca alól, viszont 14 milliárd forintos mínusz az Információs Hivatal Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz kerülése. Ez utóbbi költségvetése értelemszerűen ennyivel bővül, továbbá a határon túli fejlesztésekre az idei hétmilliárd helyett már 46 milliárd forint juthat, így a tárca központi forrásból 280 milliárd forintot, 67 milliárd forinttal többet kaphat jövőre.

A Belügyminisztérium költségvetési forrása is enyhén, 19 milliárddal 746 milliárd forintra csökkenhet. Ez elsősorban a minisztériumi és a büntetés-végrehajtási működési költségekben érhető tetten, illetve az idei előirányzattal szemben jövőre nem várhatók beruházások ezeken a területeken. A tömeges bevándorlás kezelésére is kevesebbet költenek, az idei 50 milliárd forintról 15 milliárd forintra csökken jövőre ez a tétel. A megtakarításoknak van viszont egy nyertese tárcán belül, a kormányzati infokommunikációs szolgáltatásokra ugyanis 25 milliárd forinttal több jut, a terület jövőre 61 milliárd forintból gazdálkodhat.

A minisztériumhoz nem rendelt tételek többlete 9677 milliárdról 10 244 milliárd forintra nő, ami számos adónemből befolyó összeg emelkedésének köszönhető. A legnagyobb tétel az általános forgalmi adó (áfa), amelynek a 3839 milliárdos idei bevételi terve jövőre 447 milliárd forinttal, 4286 milliárd forintra ugrik, ez csaknem 12 százalékos emelkedés. A személyi jövedelemadó (szja) bevételeinél is hasonló mértékű bővüléssel kalkuláltak, 236 milliárd forinttal, 2361 milliárd forintra nő az adónemből befolyó összeg. A 2019-es előirányzat szerint a tranzakciós illeték is két számjegyű bevételnövekedést könyvelhet el. A kisvállalkozói adózásra sokan térhetnek át a PM várakozásai szerint, ugyanis a kisadózó vállalkozások tételes adójának (kata) bevételei 20 százalékkal, a kisvállalati adóból (kiva) származó költségvetési bevétel pedig 85 százalékkal ugrik jövőre, így 136, illetve 50 milliárd forintot fizethetnek be a magyar kkv-k ezeken keresztül. Érdemes megemlíteni a biztosításiadó-bevétel 35-ről 82 milliárdra emelkedését, ami várhatóan a baleseti adó beolvasztásának tudható be.

A két legnagyobb alap mérete százalékosan csak kismértékben nőhet, a Nyugdíjalap 90 milliárddal (2,7 százalék) 3451 milliárd forintra hízik, az Egészségügyi Alap pedig 123 milliárddal (5,3 százalék) 2442 milliárd forintra nő. A Foglalkoztatási Alapból méretéhez képest tetemes, 70 milliárd forintos tételt vonnak ki (ez nagyságrendileg megegyezik az alap éves költségvetésével), amelyet az állami fenntartású szakképző iskolák működési költségeihez és a foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesülők ellátásához csoportosítanak át.

ÁSZ: a vártnál kevesebb uniós forrás érkezett

A költségvetéssel szembeni jogszabályi követelmények teljesültek, mivel a GDP-arányos államadósság csökkent, az uniós módszertan szerint számított hiány pedig a GDP alig 2 százalékát tette ki – olvasható az Állami Számvevőszék elemzésében, amely 2017 második fél évének költségvetési folyamatairól készült. A büdzsé megvalósítását megalapozta, hogy a GDP a kormány prognózisához közeli mértékben nőtt, a beruházások, az átlagkeresetek és a megtakarítások szintje a vártnál is kedvezőbben alakult, az adóbevételek pedig csaknem a tervezett mértékben teljesültek. Az Európai Uniótól származó bevételek azonban elmaradtak a várakozásoktól, miközben az EU-programok kiadásai emelkedtek. Így a pénzforgalmi hiány több mint 800 milliárd forinttal meghaladta a tervezett mértéket. | VG