Igencsak erőre kapott a külkereskedelem
Áprilisban 536 millió euró volt Magyarország külkereskedelmi egyenlege, az export 8597 millió eurót, az import 8061 milliót tett ki – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) jelentéséből. Mivel a behozatal 16, a kivitel pedig 11 százalékkal emelkedett az előző évhez képest, a külkereskedelmi olló záródott. A többlet 263 millió euróval maradt el a 2017. áprilisi értéktől.
Az idén 530 millió euróval 7,55 milliárd euróra csökken a külkereskedelmi többlet – jelezte előre Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője. Így az idén a külkereskedelem némileg visszafoghatja a GDP növekedését, de ez a hatás jelentősen elmarad a 2017-ben tapasztalttól. Suppan Gergely szerint ennek ellenére a magyar gazdaság a tavalyinál is gyorsabban bővülhet, a kibocsátás 4,6 százalékkal emelkedhet. A belső kereslet ugyan rontja a külkereskedelmi egyenleget, azonban ezt ellensúlyozhatja az európai konjunktúra és az exportra termelő beruházások átadása. A makroelemző aláhúzta: az olajárak ronthatják a cserearányt, a KSH külkereskedelmi adata pedig alulmúlta a várakozásokat. Az export arányának két számjegyű emelkedését az ipar felfutása eredményezte, az importot pedig az igen robusztus belső kereslet hajtotta, ami nem a kiskereskedelemnek, hanem sokkal inkább a beruházások szárnyalásának, a készletfeltöltéseknek köszönhető.
