Kalibrálták a tengelysúlymérőket
A korábbi nullás – figyelmeztető – határozatok helyett június 1-je óta tényleges bírságot kapnak azok a közúti fuvarozó cégek, amelyek a megengedettnél jobban megterhelik járműveiket az utakon elhelyezett tengelysúlymérő berendezések szerint. A rendszer életbelépése azonban aggályos volt, mert a több hónapos tesztüzem idején kiderült, hogy a mérők a ténylegesnél nagyobb terhelést mutatnak ki. Hogy nem az eredeti méréskor, hanem az országútinál történt a hiba, azzal volt igazolható, hogy a telephelyi mérés hitelesített eszközökön történt.
A hiba miatt a közelmúltban azt kérték a szakmai érdekképviseletek (MKFE, NiT, Fuvosz, MLSZKSZ és MSZSZ) Palkovics László innovációs és technológiai minisztertől, hogy a rendszer ne lépjen üzembe, amíg a mérőket meg nem javítják. Az ebben a tárgyban kezdeményezett megbeszéléseken Mosóczi László közlekedéspolitikáért felelős államtitkár jelezte: a TSM az eredetileg tervezett napon életbe lép, a rendszer hibáit ugyanis már kijavították. Ez biztosíték lehet arra is, hogy a jogkövető fuvarozók egyetlen esetben se kaphassanak bírsághatározatot.
Ugyanakkor – az államtitkár tájékoztatása szerint – hogy feloldják az érdekképviseletek által beküldött TSM-eredmények és más hitelesített mérlegek mérlegjegyei közötti ellentmondásokat, ellenőrizték a mérőpontok kalibrálását és műszaki megfelelőségét is. A következő időszakban csak azokról a mérőpontokról kapnak bírsághatározatot a fuvarozók, amelyeknél nem merül fel semmilyen rendszerhibára utaló körülmény. A Magyar Közúti Fuvarozók Egyesületének (MFKE) erről kiadott közleményéből azonban nem derül ki, hogy a mérőpontok mekkora arányánál igazolták a hibát a minisztérium által elrendelt ellenőrzéskor is.
Az egyeztetések folytatódnak
Mosóczi László kérte a fuvarozókat, hogy a június 1-je utáni vitatott bírsághatározatok esetében mindig indítványozzák a bizonyítási eljárást, amelyet a hatóság alapos, a TSM-pont működésére is kiterjedő vizsgálatban fog értékelni és elbírálni. Az MKFE elnöke, Szabó György felajánlotta, hogy a TSM-rendszer működésének elemzéséhez az egyesület rendelkezésre bocsátja saját mérési adatait. Az államtitkár egyúttal ígéretet tett, hogy az érdekképviseletek által javasolt riasztási funkció rendszerbe építését rövid határidőn belül megvizsgálják, továbbá a felrakóhelyek felelőssége visszaállításának jogi lehetőségére vonatkozó javaslatokra is nyitottak, ennek előkészítésére várják az érdekképviseletek munkaanyagát. Az egyeztetések a minisztérium (ITM) és az érdekképviseletek között folytatódnak.
Sorára vár a kontroll-teherautó
Az országszerte 89 mérőhelyen telepített 107 mérőállomáson az útburkolatba süllyesztett érzékelők forgalomlassítás nélkül határozzák meg az áthaladó járművek tengelyterhelését és össztömegét – áll az ITM közleményében. A tapasztalatok megerősítették, hogy a rendszer alkalmas az objektív felelősség elvén alapuló automatikus szankció meghozatalára. 2018 januárja óta több mint 13 ezer figyelmeztető határozatot kézbesítettek a szabálysértőknek.
Értesüléseink szerint a TSM bevezetése óta senki sem kapott bírságot, de az eltelt idő rövidsége miatt ebből még nem lehet következtetést levonni – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Dittel Gábor, a Magánvállalkozók Nemzeti Fuvarozó Ipartestületének (NiT) ügyvezető főtitkára. Éppen ezért – mint mondta – a múlt pénteken javasolta Mosóczi Lászlónak, hogy végezzék el az összehasonlító méréseket egy olyan, megadott rendszámú járművel is, amely öt telephelyről szállít hitelesen mért árut úgy, hogy a szállítmány nagysága a mérés után nem módosítható. A TSM-re ugyanis szükség van, de a fuvarozók bizalma érdekében meg kell bizonyosodni róla, hogy a rendszer pontosan mérő eszközökkel dolgozik.
Havonta kellene beállítani
a mérőket?
Nem érkeztek bírsághatározatok június 1-je óta a Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete (MKFE) ügyvezető főtitkárának információi szerint, sőt, már nullások sem a bevezetés előtti egy hétben. Mint Árvay Tivadartól megtudtuk, korábban ugyanis – a tényleges össztömegtől független – átlagosan 3 tonnás túllépést mutattak ki a TSM eszközei, kisebbet pedig soha. A mérők tökéletes kalibrálására ugyanis nem sokkal a rendszer élesítése előtt került sor. Az MKFE szeretné, ha a saját tesztméréseinek adatait össze lehetne vetni az ITM-ével. Ám még a mérések egyezősége esetén sem lehet feltétlenül megnyugodni. Nemzetközi vizsgálatok alapján (az MKFE illetékese egy norvég műszaki egyetemi tanulmányra hivatkozott) a Magyarországon bevezetett típusú TSM hosszú távon nem tudja megfelelően ellátni feladatát, mert a mérés minősége olyan gyorsan romlik az utat és a berendezést érő fizikai behatások miatt, hogy a berendezéseket gyakorlatilag havonta újra kell kalibrálni. Kérdés, hogy ez megoldható-e Magyarországon, hiszen azon túl, hogy többletköltséggel jár, az újrakalibrálás idejére mindig le is kell állítani a mérést.
Az MKFE-nek jogi aggályai is vannak. A túlsúly miatt ugyanis a szabályozás szerint a bírság a jármű üzemeltetőjét terheli, csakhogy a sofőr nem tud mindig jelen lenni a mérésen, gyakran kész menetlevelet kap, vagy azt sem. Az esetleges túlsúly kapcsán tehát felmerül a felrakóhely felelőssége is. Az államtitkár – mint írtuk – nyitott a helyzet kezelésére, várja az MKFE javaslatát.
További kérése a szakmának, hogy újból lépjen életbe a túlsúly vizsgálatakor az az 500 kilogrammos toleranciahatár, amelyet egyedül a TSM-ből vezettek ki. Módosítani kellene azt a számítási módot is, amellyel a TSM-ben meghatározzák a jármű tényleges tömegét, mert a jelenlegi képlet az MKFE szerint nem megfelelő értéket ad.
