Tartható az adósság és a hiány csökkentése
Nekünk alapvetően két mutató lényeges: a hiányszám és az adósságpálya, megítélésünk szerint ezek a célok tarthatók a 2019-es költségvetésben – válaszolta a Világgazdaság kérdésére Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács (KT) elnöke. Az adósságpálya csökkenő tendenciát mutat, jövő év végére 70 százalék közelébe (70,3 százalék) mérséklődhet a ráta, az egyhuszados szabálynak (az adósságrátának a 60 százalék feletti rész egyhuszadával kell csökkennie hároméves távlatban) is megfelel. Lényeges, hogy a devizaadósság csökken, ami Magyarország sérülékenységét javítja.
Az 1,8 százalékos hiány tartható, az uniós szabályok szerinti 3 százalék alatt marad, vagyis eleve 1,2 százalékos puffere van a kormánynak – tette hozzá lapunknak Kovács Árpád. Ez azt jelenti, hogy viszonylag nagyobb eltérést is megenged a költségvetés, és ha csak a potenciális növekedést érjük el, a büdzsé akkor sem borul. Nem látunk számottevő belső kockázatot, a tartalékok megemelésére a külső kockázatok miatt volt szükség, a Brexit, az olajárak emelkedése és a kereskedelmi harcok ugyanis a külső kereskedelmi partnerek lassabb növekedését okozhatják. A KT elnöke úgy magyarázta: ez olyan, mint amikor kiszámíthatatlan időjáráskor viszünk magunkkal esernyőt. A szakértők szerint a
4 százalék feletti növekedés feszített számot mutat, még akkor is, ha megvannak a tartalékok arra, hogy megvalósítsák – fejtette ki a költségvetést véleményező szervezet vezetője. A szelídebb ütem előrevetítheti, hogy a 4 százalékért össze kell kapnunk magunkat. Kovács Árpád szerint a pálya betartásával nyugodt év lehet 2019, nem lát olyan kockázatot, amely nagy veszélyt jelent.
A beruházások további bővülése várható, 9,5 százalékkal számol a 2019-es költségvetés tervezete, ezt a hitelezés erőteljes bővülése támogathatja – olvashatjuk a KT véleményében. A foglalkoztatottak aránya 1,5 százalékponttal nőhet, az átlagbérek pedig 8,8 százalékkal emelkedhetnek. A munkatermelékenység 2,6 százalékkal lehet magasabb 2019 végén, mint egy évvel korábban. A költségvetési törvény tervezete az előrejelzői konszenzust meghaladó, 4,1 százalékos GDP-növekedéssel számol, ami akkor érhető el, ha a keresetek és a foglalkoztatás tervezett bővülése megvalósul – derült ki a véleményből. A gazdasági növekedést elsősorban a külső környezet tervezettnél lassabb bővülési üteme foghatja vissza, a kockázatokat viszont mérsékli a béremelkedéstől függő járulékcsökkentés. A dokumentum szerint a kormány 2,7 százalékos inflációval számol 2019-ben, ami azt jelenti, hogy a nyugdíjak is ennyivel emelkedhetnek januártól.
A kormány megnyugtatónak tartja a független Költségvetési Tanács véleményét, és így az abban foglalt megállapításokra tekintettel folytatódik a kormányzati munka – reagált a Pénzügyminisztérium sajtóosztálya a KT értékelésére. Közleményükben arra is utaltak, hogy minden akadály elhárult az elől, hogy a költségvetést benyújtsák az Országgyűlésnek. Ahogy Varga Mihály pénzügyminiszter korábban jelezte: a tervezetet június 12-én, kedden terjeszthetik a parlament elé.
Egyszerre van szükség a stabilitásra és a rugalmasságra a költségvetésben – hangsúlyozta Domokos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A költségvetés stabilizálása és a gazdasági folyamatok megerősítése után a teljesítmény növelésére, valamint a fenntartható kifehérítés folytatására kell helyezni a hangsúlyt.
