Észak-Magyarországon minden ötödik diák otthagyhatja az iskolát

Egyelőre nem csökken a korai iskolaelhagyók aránya Magyarországon: az Európai Unió tagállamai között a hetedik helyen szerepel hazánk. 2017-ben az unióban a diákok 10,6 százaléka hagyta el végzettség nélkül az iskolát, Magyarországon pedig a tinik 12,2 százaléka döntött úgy, hogy kilép a közoktatásból. A hazai iskolaelhagyók aránya 2012-höz képest 0,4 százalékponttal emelkedett, miközben az uniós átlag csökkent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal adataiból. Nálunk a leszakadók aránya a lányoknál magasabb, mint a fiúknál, az EU-ban viszont ez épp fordítva van.

A korai iskolaelhagyás veszélye miatt az Oktatási Hivatal (OH) folyamatosan figyeli a lemorzsolódással veszélyeztetett tanulókat. A 2017–18-as tanévben az általános iskolások között az Ózdi és a Záhonyi járás adatai a legmagasabbak, mindkét területen a diákok több mint 36 százaléka, Ózd térségében 800 tanuló, Záhony térségében pedig 304 diák veszélyeztetett a lemorzsolódásban. Ez a szám az előző tanévhez képest Ózdon száz fővel csökkent, Záhonyban pedig több mint száz diákkal nőtt.

A június közepén záruló tanévben a gimnazisták között a Kemecsei, a Nyíradonyi és a Mezőcsáti járásban 20 százalék körüli volt azon tanulók aránya, akiknek a tanulmányi átlageredménye közepes teljesítmény alatti vagy a megelőző tanévi átlageredményéhez képest legalább 1,1 mértékű romlást mutatott. Az adatok szerint ők azok a diákok, akiknél előfordulhat, hogy a tanköteles korhatár előtt, vagyis 16 éves koruknál fiatalabban hagyják ott az iskolát – derül ki az OH adataiból.

A lemorzsolódás miatt veszélyeztetett tanulók aránya a közoktatásban, megyei bontásban Nógrád, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legmagasabb, átlagosan 14–16 százalék között van. Az iskolaelhagyás miatt legkevésbé veszélyeztetett diákok pedig Pest és Győr-Moson-Sopron megyében élnek.

Az OH legfrissebb adatai szerint a 2017–18-as tanévben 18,8 ezer diák ismételt évet, ami az összes közoktatásban tanuló tini 2,5 százaléka. A legtöbben kilencedikben buktak meg, több mint 7547-en, a legkevesebben tizenkettedikben kaptak elégtelent év végén, összesen 665-en. Az összes évismétlő számában az előző tanévhez képest némi javulás tapasztalható. A 2016–17-es tanévben ugyanis 20,6 ezer tanuló, a diákok 2,7 százaléka járta újra valamelyik osztályt. A legtöbben általában matematikából, történelemből, magyar nyelv és irodalomból, valamint szakmai gyakorlatból kaptak egyest. Az Oktatási Hivatal lemorzsolódás megelőzését szolgáló korai jelző- és pedagógiai támogatórendszere nyilvántartást vezet a diákok igazolt vagy igazolatlan hiányzásairól is. A 250 vagy annál több órát igazoltan vagy igazolatlanul távol lévő diákok száma nem mérséklődött az idei tanévben, számuk meghaladta a 20,5 ezret. Az adatokból az derül ki, hogy egy év alatt bő négyezerrel több diáknak gyűlt össze ilyen mértékű hiányzása. Az ötvennél több órát igazolatlanul hiányzók száma is bő nyolcezer volt az elmúlt tanévben, egy esztendő alatt itt is félezerrel nőtt a lógók aránya. Az elmúlt tanévben mellesleg a diákok háromnegyedének volt igazolt hiányzása – derül ki az OH adataiból.