Hatvanmilliárdot remélnek a fürdők

Tavaly 6-7 százalékkal fogadtak több vendéget a hazai fürdők a 2016-os több mint 41 millió után – mondta a tegnapi háttérbeszélgetésen Boros László Attila, a Magyar Fürdőszövetség elnöke. A 464 hazai közfürdőből 86-nak van gyógyfürdő-minősítése, de közülük csak 15-20 nyereséges. „Olyan koncentrált attrakciófejlesztésre és fürdőfejlesztésre lenne szükség, mint a 2010-es Széchenyi-terv idején. Megjelenik ugyan mintegy tízmilliárd forint erre a Modern városok program keretében, de az attrakciófejlesztések irányába további 60 milliárddal lehetne elindulni – válaszolta a Világgazdaság kérdésére a szakember.

Mint Boros László Attila elmondta, a gyógyfürdőinkben jelentős potenciál van, ám a gyógyvizek országában tavaly csak 2,3 millióan vették igénybe a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK) által kínált gyógyszolgáltatásokat. Pedig a magyar fürdőágazat sikerét és jelentőségét bizonyítja, hogy 2016-ban a tíz legkedveltebb hazai turisztikai célpont között kilenc fürdőváros szerepelt.

A fürdők jelentős része önkormányzati tulajdonú, ezekben – ellentétben a szálláshely-szolgáltatással – magántőke alig jelenik meg. A fürdőszövetség ezért egyeztetést kezdeményez a kormánnyal egy új finanszírozási rendszer megalkotásáról, mert a NEAK által támogatott fürdőbelépők és fürdőgyógyászati kezelések struktúráját át kell alakítani. Mai paramétereivel a hungarikumnak is tekinthető rendszer fenntarthatatlan, és a szolgáltatási kapacitások visszaesésével fenyeget az elnök szerint.

A NEAK 2012 óta évi 4,2 milliárd forinttal támogatja a gyógyfürdőkben folyó kezeléseket, azaz minden társadalombiztosítással rendelkező magyar állampolgár orvosi beutalóval évente kétszer 15 alkalmas támogatott fürdőkúrára jogosult. Ez a stabil és régóta működő rendszer azonban elkezdett inogni, mert a gyógyfürdőkből megkezdődött az elvándorlás az állami egészségügybe, az ottani béremelések miatt – hangsúlyozta Boros László Attila.

A szövetség elnöke a szakterület fő céljai között említette a fenntartható fürdőüzemeltetést, a kommunikációt, a partnerséget és a lobbit, valamint a kutatást és innovációt. Mint mondta, fontos az érintett létesítmények szolgáltatásai minőségének javítása és a fürdőszolgáltatásokat terhelő 27 százalékos áfakulcs csökkentése is. „A gyógyvendég nem jön automatikusan, meg kell találni. E célból fel kell mérni, hogyan adhatók el a nemzetközi piacon a hazai gyógyvizek, és meg lehet mutatni a turistáknak, hogy különböző mozgásszervi panaszaikra melyik gyógyvíz hatásos” – tette hozzá a fürdőszövetség elnöke.

A hazai gyógyszállodák tavalyi kihasználtsága 67,6 százalékos volt, míg az összes magyarországi szállodáé együtt átlagosan 59,6 százalékos. A hazai szobakapacitások 10 százaléka gyógyágy – mondta Könnyid László, a Magyar Szállodák és Éttermek Szövetségének elnöke. Tavaly 2,5 millió vendégéjszakát töltöttek gyógyszállókban, a vendégek fele külföldi volt.

Gyógyszállóink forgalma négy év alatt 54 százalékkal nőtt – ezt már Ruszinkó Ádám, a Magyar Egészségturizmus Marketing Egyesület elnöke mondta. Két éve az egészségturizmus teljes árbevétele meghaladta a 155,9 milliárd forintot. Gyógyvizeink továbbra is népszerűek a németek körében, de erősödik az izraeli és a cseh turisták érdeklődése is. Az elmúlt évtizedben a legerőteljesebben a FÁK országaiból érkező, jellemzően fiatalabb és átlagon felül költő látogatók száma nőtt.