Újra felpezsdülhet a hazai ingatlanpiac

Éves szinten valamivel több, mint 30 százalékkal több új lakás épült az idei év első hat hónapjában, ami összesen 6517 új lakást jelent – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból. Az átadott új lakások számát tekintve Budapesten 51,2 százalékos, a községekben 49,3 százalékos volt a növekedés. A kereslet élénkülését jelzi a lakáshitelek felfutása is, hisz január és május között 300 milliárd forint fölé emelkedett az új lakáshitelek összértéke, ez 36 százalékos növekedés éves összevetésben – tette hozzá a Pénzügyminisztérium helyettes államtitkára, Balogh László. A családi otthonteremtési kedvezményről (CSOK) elmondta: összesen 81 ezer kérelmet fogadtak be 232 milliárd forint értékben. Ugyanakkor – vélhetően az áfahatás miatt – az építési kedv csökkent, a kiadott építési engedélyek száma valamivel több, mint 18 ezer volt, ami 8,9 százalékos visszaesés.

Tovább nőttek az első negyedévben az ingatlanárak is, a használt ingatlanok 4, az újak pedig 3,6 százalékkal kerültek többe, mint egy éve – derül a KSH lakásárindexéből. Az adásvételek száma 22 ezer volt, ez pedig majdnem 10 százalékos emelkedés éves szinten. Az ebben az időszakban eladott lakásoknak csak 2,7 százaléka volt új építésű.

Tavaly 154 ezer adásvételre került sor, ami 5 százalékos növekedésnek felel meg az előző évhez képest. A 2017-ben értékesített lakások összértéke 2200 milliárd forintra rúgott, ez 16 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Az Ingatlan.com adatai szerint július közepén a fővárosban 594 ezer forint volt az átlagos négyzetméterár. Ez a nagyvárosokban 296 ezer, a kisebb városokban 265 ezer forintot tett ki. A lakáspiacon változatlanul a drágulás az irányadó trend, de tavaly már csak lassuló ütemben tudtak növekedni az árak – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.

Ugyanakkor több szakértő szerint az idei és a következő évben új lendületet kaphat a lakáspiac. „Az új lakásokra vonatkozó 5 százalékos áfakulcs megszűnése és a hitelkamatok emelkedése is arra ösztönözheti a vevőket, hogy minél hamarabb vásárolják meg azt az ingatlant, amelybe költözni szeretnének. A lakásvásárlók ezeket az adásvételeket legtöbbször a jelenlegi ingatlanuk árából finanszírozzák, ami az eladásokat is felpörgetheti” – mondta Balogh László. Nemcsak a budapesti, hanem a vidéki nagyvárosok agglomerációjában is felpezsdülhet az adásvételek száma, a kormányzati tervekben szereplő CSOK-módosítás miatt, amely az 5000 főnél kisebb településeken vásárlóknak nagyobb támogatást ígér – emelte ki Valkó Dávid, az OTP Ingatlanpont elemzője. A program részletei ugyan még nem ismertek, de a megemelt CSOK különösen ott növelheti az ingatlanok iránti keresletet, ahol még elérhető távolságban van munkalehetőség, iskola, szolgáltatások; ez valószínűleg a nagyvárosok vonzáskörzete lesz.

Tavaly a Budapesten eladott használt lakások átlagosan 24,4 millió forintba kerültek, ez egy év alatt 3,2 millió forintos drágulás – derül ki a KSH adataiból. A megyeszékhelyeken 13 millió forintra nőtt az átlagár, ami 1,5 millió forintos áremelkedést jelent. Tavaly egyébként az új és a használt lakások ára egyaránt 6-6 százalékkal drágult.

Nemzetközi összehasonlításban ugyanolyan magas volt az áremelkedés üteme Magyarországon és Lettországban is, a bázisindex 129 százalékon állt. Az Eurostat módszertana szerint az összevont lakásárindex Izlandon volt a legmagasabb 140 százalékkal; Ausztriában 117,5 százalékot, Romániában pedig 116 százalékot mértek.