A dráguló üzemanyag emelte az inflációt
Az infláció 3,4 százalékra emelkedett júliusban, ami alig 0,1 százalékponttal magasabb a Világgazdaság előzetes elemzői konszenzusánál – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal jelentéséből. A maginfláció a szakértői várakozásoknál 0,1 százalékponttal alacsonyabb, 2,4 százalék lett, márpedig arra ritkán van példa, hogy a fogyasztói árindexnél egy százalékponttal alacsonyabb legyen.
A korábbiaknál magasabb inflációs adathoz nagyban hozzájárult az üzemanyagok árának emelkedése, ez önmagában mintegy 1,5 százalékponttal emelte meg a mutatót – értékelte az adatokat a Világgazdaságnak Regős Gábor, a Századvég makrogazdasági kutatásvezetője. Az adat megfelel a Magyar Nemzeti Bank (MNB) várakozásainak, a jegybank átmenetileg 3 százalék fölötti fogyasztói árindexet prognosztizált. A szakértő szerint épp ezért nem várható változás a monetáris politikában az augusztusi kamatdöntésnél. A monetáris politika esetleges változására inkább szeptember végén, az Inflációs jelentés megjelenése után kerülhet sor. Az év második felére három meghatározó tényezőt érdemes kiemelni: a forintárfolyam alakulását, az olajárat és a dohánytermékek növekvő jövedéki adójának megjelenését a bázisban. A Századvég szakértőjének várakozásai szerint decemberre 2,8 százalékig mérséklődik a fogyasztói árindex.
Az augusztusi kamatdöntéskor kifejezetten az infláció további emelkedése miatt nem várjuk a monetáris politika megváltoztatását a jegybanktól – mondta a Világgazdaság kérdésére Jobbágy Sándor, a CIB Bank elemzője. Az adat sem a piaci szereplőket, sem az MNB-t nem lepte meg. A maginfláció is jóval 3 százalék alatt alakult, s a lakossági várakozások is alacsony fogyasztói árindexet vetítenek előre. Jobbágy Sándor hozzátette: az inflációt a korábbiaknál jobban emelték az üzemanyagárak, aminek az MNB szerint nem várhatók érdemi másodkörös hatásai.
A júliusi adat vélhetőleg lokális csúcs volt, így augusztustól lassulhat az infláció – mondta Nyeste Orsolya, az Erste Bank makrogazdasági elemzője. A forint enyhén gyengébb árfolyamon stabilizálódott, s a maginfláció is elindulhat felfelé a következő hónapokban. Nyeste Orsolya előrejelzése szerint decemberben 3 százalékos lehet az infláció, és fenntarthatóan jövő év elejétől érhetjük el a jegybank célértékét. Németh Dávid, a K&H Bank vezető elemzője év végén 3,4 százalékos, idei átlagban pedig 2,8 százalékos fogyasztói árindexre számít. A külföldi utazások közel ötödével, az új autók pedig 3 százalékkal drágultak többek közt a gyenge forintárfolyam miatt, a makroelemző szerint ez is hozzájárulhatott az infláció emelkedéséhez. Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője 2018-ban átlagosan 2,7 százalékos, jövőre pedig 2,85 százalékos inflációt vár, így az MNB tartósan ragaszkodhat a laza monetáris politikájához.
Az MNB alapmutatói közül az adószűrt maginfláció volt a legmagasabb, ám ez is csak 1,7 százalékos drágulást jelez, ami a fő indikátor fele. A keresletérzékeny termékek ára 1,3 százalékkal emelkedett, a ritkán változó árú termékek dinamikája 1 százalék alatt maradt: mindössze 0,9 százalékkal kellett többet fizetni e termékekért.
