A munkáltatók januártól csökkentenének
A Munkaadók és Gyáriparosok Országos Szövetségének (MGYOSZ) alelnöke nem tartja teljesíthetőnek azt a szakszervezeti elvárást, hogy 2019-ben az átlagkereset-növekedés üteme, a minimálbér és a garantált bérminimum is két számjegyű mértékben emelkedjen. Rolek Ferenc a Világgazdaságnak úgy fogalmazott: a szakszervezetek kívánságműsornak vélik a bérfejlesztést, holott az a vállalkozások bevételétől, a termelékenységtől függ, az pedig nem bővül 10 százalékkal. A hatéves bérmegállapodás – amelyet 2016 novemberében írt alá a kormány, a munkáltatói és a szakszervezeti oldal – a 2019-es átlagkereset-növekedésről, a minimálbérről és a garantált bérminimumról nem rendelkezik, ezekben a témákban ősszel kezdődnek tárgyalások. Rolek Ferenc meghatározónak nevezte e tekintetben, hogy a szociális hozzájárulási adó (szocho) jövő januártól vagy júliustól csökken-e 2 százalékponttal. A munkáltatói szervezetek erről tárgyalásokat folytatnak a kormány képviselőivel. A Pénzügyminisztérium a hatéves bérmegállapodásra hivatkozik, amely szerint 2019-től akkor mérséklődhet a szocho 2 százalékponttal, ha 2018-ban megvalósul a 6 százalékos reálbér-növekedés. Ehhez azonban meg kell várni a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2019 március végi hivatalos adatsorát a 2018-as éves béremelkedési mértékről, és ehhez képest negyedévvel, azaz júliusban csökkenhet 2 százalékkal a szocho. Az MGYOSZ alelnöke szerint nem szabad ilyen mereven értelmezni az egyezséget, mert ez gátja lesz a bérfejlesztéseknek, miközben a vállalkozásoknak növelniük kell a munkavállalók keresetét, hogy ne menjenek külföldre dolgozni. A KSH legutóbbi adatai szerint ez év májusában a bruttó átlagkereset 327 500 forint volt, 10,9 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban, így a mintegy 3 százalékos inflációval kalkulálva súrolta a 8 százalékot a reálbér-növekedés üteme. Rolek Ferenc azt mondta: ha már 2019 januárjában csökkenne a szocho, azaz akkortól már költséget takaríthatnak meg a vállalkozások, úgy nagyobb mértékben nőhet jövőre a minimálbér, mint ha csupán júliustól válik hatályossá az adó mérséklése.
A mikro- és kisvállalkozásokat tömörítő Ipartestületek Országos Szövetségének (Iposz) elnöke, Németh László a Világgazdaságnak hangsúlyozta: adóváltozásokra lenne szükség, hogy a szolgáltatási szektorban munkálkodók megőrizhessék versenyképességüket. Utalt arra, hogy számos kisebb településen már nem működnek bizonyos szolgáltatások, s nem egy nagyobb városban is gondot okoz, ha csőtöréskor valaki vízvezeték-szerelőt keres. Az Iposz azt szorgalmazza, hogy a kata esetében a jelenlegi 8-ról 12 millió forintra emelkedjen az áfamentesség összeghatára, mert az alkalmazott költségeit is ki kell gazdálkodnia a vállalkozónak. Az érdekképviselet bizonyos szolgáltatások – például fodrászok, cipészek – esetében 5 százalékos áfát javasol. Németh László úgy látja: az egyre népszerűbb kisvállalati adót (kiva) is mérsékelni kellene 2019-ben, mivel a szocho csökken. A már elfogadott adótörvényekben nincs szó a kiva csökkentéséről, de az Iposz elnöke lát erre esélyt a bértárgyalások során; szerinte ez azért lenne fontos, hogy a kivások ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe. Felhívta a figyelmet arra, hogy számos mikro- és kisvállalkozásnak már így is problémás a bérek kigazdálkodása, ezért az Iposz szolid, infláció körüli bérfejlesztést tart reálisnak jövőre.
