Elsődleges munkaerőpiac: 125 ezres bővülés
Tovább javultak a munkaerőpiaci mutatók 2018 első negyedévében: többen dolgoztak, kevesebben voltak munkanélküliek, így a gazdaságilag aktívak száma nőtt, az inaktívaké csökkent. Uniós összehasonlításban hazánk munkaerőpiaci pozíciója javult az elmúlt években. Tavalyi adatok szerint a magyar foglalkoztatási arány 68,2 százalék, magasabb az EU 67,6 százalékos átlagánál, míg a munkanélküliség szintje 4,2 százalék, jóval kisebb az unió 7,8 százalékos átlagértékénél. Magyarország az EU foglalkoztatási rangsorában a középmezőnyben található, a munkanélküliségi ráta pedig a 4. legalacsonyabb.
A Központi Statisztikai Hivatal adatai szerint az első negyedévben a 15–74 éves foglalkoztatottak átlagos száma 4 millió 435 ezer volt, 67 ezerrel nőtt az egy évvel korábbihoz képest. A létszámemelkedés teljes egészében az elsődleges munkaerőpiacon realizálódott, itt 125 ezres bővülés történt, míg a közfoglalkoztatottak száma és a külföldön munkát vállalóké – 42, illetve 15 ezerrel – elmaradt a 2017. első negyedévitől. A korcsoportok foglalkoztatottsága ellentétesen alakult: míg a munkaerőpiacon kis számban jelen lévő 15–24 éves fiataloké csökkent, addig a legjobb munkavállalási korú, 25–54 éveseké, illetve az 55–64 éveseké nőtt. A legfeljebb alapfokú végzettségűek foglalkoztatottá válásának esélye a legkisebb, a felsőfokú végzettségűeké pedig a legnagyobb: foglalkoztatási arányuk 38,4, illetve 85,4 százalék volt ez év első negyedében.
Éves összehasonlításban a nemzetgazdaság szektorai közül a mezőgazdaságban 2,1, az iparban 2,6, az építőiparban pedig 16 százalékkal dolgoztak többen, a szolgáltatásban 0,6 százalékkal csökkent a foglalkoztatottak száma. A nemzetgazdaság egészében a 60 ezer fős bővülés csaknem háromnegyedét az építőipar duzzadó létszáma adta ki. Az iparon belül létszámbővülés jellemezte a bányászatot, a feldolgozó- és az energiaipart, miközben kevesebben dolgoztak a víz- és hulladékgazdálkodásban, az élelmiszeriparban és a gumi-, műanyagiparban. A közigazgatásban csökkent a foglalkoztatottak száma, míg az oktatásban és a humán egészségügyi, szociális ellátásban nőtt. A kereskedelemben, az ingatlanszektorban többen dolgoztak, a vendéglátásban és a pénzügyi szolgáltatásban jóval kevesebben.
Budapesten csökkent a foglalkoztatás és nőtt a munkanélküliség, a Közép- és Dél-Dunántúlon mindkét mutató nőtt a bázishoz képest. A legkedvezőbb munkaerőpiaci helyzet a Nyugat-Dunántúlt jellemezte, itt a legmagasabb a foglalkoztatás szintje (73,5 százalék), és a legkisebb a munkanélküliségé (1,8 százalék), miközben a Dél-Dunántúlon a legkisebb a foglalkoztatási arány (62,3 százalék), és a legmagasabb a munkanélküliségi ráta (6,9 százalék).
