Töretlenül emelkednek a reálbérek

A pénzügyi-biztosítási ágazatban már 618 ezer forint a havi bruttó átlagkereset, míg a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás területén a legalacsonyabb, csupán 208 ezer. A nemzetgazdasági bruttó átlagkereset 329 600 forint volt júniusban, 11,2 százalékkal magasabb, mint egy évvel korábban – közölte a Központi Statisztikai Hivatal. Közfoglalkoztatottak nélkül számolva az átlagkereset 341 700 forintra rúgott júniusban. Hat hónapos viszonylatban, január és június között a bruttó átlagkereset 324 400 forint, a nettó átlagkereset 215 700 forint volt, mindkettő 11,9 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva.

Suppan Gergely, a Takarékbank vezető elemzője hangsúlyozta: a vál­lalkozásoknál 10 százalékkal emel­kedtek a keresetek, a rendszeres bérek növekedése 11,3-ről 10,1 százalékra lassult. A költségvetési intézményeknél 9,9-ről 14 százalékra gyorsult a keresetek növekedési üteme, amit a nem rendszeres kifizetések jelentős emelkedése okozott, a rendszeres bérek 13,5 százalékkal nőttek. Suppan a tavalyi magas bázis miatt az év hátralevő részében lassabb bérdinamikára számít, ám a munkaerőhiány gyorsabb bérnövelést kényszeríthet ki. Éves átlagban 11 százalékos bérnövekedéssel kalkulál a Takarékbank, ami a várt 2,7 százalékos infláció mellett 8,05 százalékos reálbér-növekedést eredményezhet. Az elemző szerint a bérköltségek mintegy 1,7 százalékponttal lassabban, megközelítőleg 9,3 százalékkal emelkedhetnek az idén a bérterhek csökkentése miatt, ami a dinamikus GDP-növekedés mellett tarthatónak tűnik. Így a nemzetközi összehasonlításban alacsony bérhányad sem nő, tehát nem okozhat versenyképességi problémákat a nemzetgazdaságban – véli Suppan Gergely. A szakember úgy látja, jövőre 8,5 százalékos bérnövekedés mellett 5,5 százalékkal emelkedhetnek a reálbérek, így 2013–2019 között már 50 százalékos lehet a reálbér-növekedés.

Már öt és fél éve töretlenül emel­kednek a reálbérek, az első fél év­ben a növekedés üteme 9,4 százalék volt – mondta a pénzügymi­niszter. Varga Mihály utalt arra, hogy a növekvő bérek és a munkából élők számának dinamikus bővülése azt eredményezte, hogy jelentősen erősödött Magyarországon a lakossági fogyasztás és a pénzügyi megtakarítások összege is. A bérnövekedést a jövő évi költségvetés is támogatja, hiszen a 2016 novemberében megkötött hatéves bérmegállapodás értelmében tovább csökken a szociális hozzájárulási adó mértéke, és a közszférában is folytatódnak a bérfejlesztések. Varga Mihály jelezte: 2010 óta a nettó bérek 62 százalékkal emelkedtek, emellett folyamatosan növeli a reálkereseteket a közfoglalkoztatottak számának jelentős csökkenése is, hiszen a versenypiacon – ahova a közfoglalkoztatottak egyre nagyobb számban átmennek – jóval magasabbak a bérek.