Nagy beolvasztásra készül az MVM
A Magyar Villamos Művek Zrt. (MVM) vezetésének még az ősszel fel kell vázolnia a felerészben már az MVM tulajdonában lévő Nemzeti Közművek (NKM) Zrt. beolvasztásának szerinte legészszerűbb módját – értesült a Világgazdaság. A munka már akkor megkezdődött, amikor augusztus 2-án Bártfai-Mager Andrea, a nemzeti vagyon kezeléséért felelős tárca nélküli miniszter Kóbor Györgyöt kinevezte az MVM élére, a napokban pedig szintén a miniszter mondta a két állami energiaóriás kapcsán a Figyelőnek, hogy „összenő, ami összetartozik”. Az NKM másik fele a Magyar Fejlesztési Banké (MFB) és a magyar államé.
Maga a beolvasztás mint az ügylet formája még nem biztos, de szakmai forrásaink szerint ez a legvalószínűbb, ahogyan az is, hogy ezt követően az NKM az MVM leányvállalataként él majd tovább, és a kiskereskedelemmel foglalkozik, míg az MVM a nagykereskedelemért felel. Ez a munkamegosztás nagyjából megegyezik a mostani felállással, és véget vetne a két társaság között a kis- és középvállalati ügyfelekért folyó versengésnek. Az új formációban létrejönne a közös, országos ügyfélszolgálati rendszer is.
A beolvadás fő értelme az lehet, hogy egy kézbe kerülne, aminek az állam szerint hatékonysági és más megfontolásból egy kézben kell lennie. E megfontolás egyébként nem új: 2014 végén az MVM már megvásárolta a Főgáz 49 százalékát – ezzel közvetve belépett az egyetemes lakossági szolgáltatásba –, a maradék 51 százalékot pedig később az MVM tulajdonosa, a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő vette meg. Ám az MVM-nél lévő hányad ezután az MFB-hez került, amely azt apportálta a 2015-ben megszületett és nonprofit közműszolgáltatóként bemutatott ENKSZ Első Nemzeti Közműszolgáltató Zrt.-be. Ez az a cég, amelyet ma NKM-ként ismerünk, és amely először a Főgáz irányítási, majd tulajdonosi jogait is megszerezte.
A most tervezett beolvadással az MVM portfóliója az árampiacon teljes, és a gázpiacon is számottevő súlyú lesz. A villamos energia nagyobb részét – ahogyan országos szinten eddig is – a paksi atomerőmű állítja elő, de van még az MVM-nek bővülő napenergia-, nem bővülő szélenergia- és stabil fosszilis bázisú termelése is. Az MVM csoport meghatározó szereplője a hazai áram- és a gáz-nagykereskedelemnek, rendelkezik nagy gáztárolókkal, hozzá tartozik a villamos energia rendszerirányítása és a hazai energiatőzsde. E sor gyarapodik az NKM beolvasztása után az egyetemes szolgáltatással, az elosztással és kisebb tevékenységekkel, igaz, ez már részben megtörtént az NKM felének a megszerzésekor.
Utóbbi társaság eredeti erőssége a lakossági egyetemes közműszolgáltatás, amely a földgáz esetében kiterjed az egész országra, és több mint 3,4 millió ügyfelet jelent. A társaság a villamos energia szegmensében messze nem kizárólagos szolgáltató, de országos lefedettségének köszönhetően bármely, egyetemes szolgáltatásra jogosult fogyasztó csatlakozhat hozzá. Az NKM rendelkezik elosztóhálózatokkal, megjelent a távhőpiacon, aktív a gázüzemanyag forgalmazásában, van lakossági szolgáltató üzletága, és belépett az e-mobilitás piacára. Az NKM nem utolsósorban az ország egyik legnagyobb – vagy a legnagyobb – versenypiaci földgázkereskedője, és nagy értéke, hogy országos ügyfélszolgálattal rendelkezik.
Az MVM tavalyi nettó konszolidált árbevétele 1331 milliárd forint volt, négyszer akkora, mint az NKM-é. Igaz, ezt az összevetést torzítja, hogy az 1331 milliárdban már szerepel a NKM bevételének az MVM konszolidációjába beszámított része is.
