Díjazták a hepatitis B-vírust kutató HepC Zrt.-t

Egy magyar kutató, Bakács Tibor, a HepC Zrt. tudományos igazgatója harmadik helyezést ért el Közép- és Dél-Európa negyven legizgalmasabb egészségügyi, élelmezésügyi és innovatív nyersanyagokat kutató-fejlesztő startupjának a versenyén, amelyet az Európai Innovációs és Technológiai Intézet, az EIT Health rendezett meg Budapesten. Bakács Tibor most 15 ezer eurót költhet a hepatitis B-vírussal kapcsolatos további kutatásaira. A Világgazdaságnak elmondta, hogy az elmúlt huszonöt évben már több mint kétmillió euró pályázati forrást nyert a gyógyszer kifejlesztéséhez.

„2005-ben azért alapítottuk meg a magyar–amerikai cégünket, mert Magyarországon a hepatitis B- és C-vírusokkal kapcsolatos, máig innovatív vírusterápiás kutatások megszakadtak” – mondta Bakács Tibor. A fejlesztés 250 millió hepatitis B-vírussal fertőzött beteg rettegését oldhatná meg, ugyanis minden harmadik hepatitis B-s beteg (80 millió) májrákban hal meg.

Az EIT Health konferencián a még ötletszinten lévő projektek mellett a már működő, piacra lépés előtt álló fejlesztések is bemutatkoztak. Ilyen a többi között a Havlik testvérek által alapított DiabTrend is, amely a vércukorszintadatok folyamatos okos naplózásával figyelmezteti a beteget a megfelelő mennyiségű inzulin bevitelére. A vállalkozás nemrég talált egy magyarországi magánbefektetőt, aki 200 ezer euróval (64 millió forint) támogatja az ötletüket, a termék piacra dobását a jövő év elejére várják.

A startupok bátorítására érkezett a versenyre Németországból Dékány Gyula kutató, aki az anyatej egyik legfontosabb molekuláját fejlesztette ki, s erre már céget is épített. „Egy ilyen projekt elindításához legalább hárommillió euró kell, és utána legalább 50 millió euróra van szükség, hogy a kutatásból termék legyen, aminek a piacra dobása további 100 millió eurót emészthet fel” – mondta a kutató, akinek anyatej-molekuláját hazánk mellett huszonöt országban forgalmazzák. A molekula immunrendszert erősítő információt ad a babáknak. Dékány Gyuláék kutatás-fejlesztésre 12 millió eurót költenek, további 48 millió euróból pedig gyárat építenek Portugáliában, de a kutató tervei között magyarországi biotechnológiai gyár és innovációs intézet alapítása is szerepel.