A hazai patikáknak akár 120-150 ezer forint többletköltséget is jelenthet a jövő év elején életbe lépő gyógyszertermék-azonosítási rendszerhez csatlakozás miatti eszközbeszerzés – válaszolt a Világgazdaságnak egy tegnapi rendezvényen Hankó Zoltán, a Magyar Gyógyszerészi Kamara elnöke. A legkiszolgáltatottabb helyzetbe a vidéki kis patikák kerülnek. A berendezések ára ugyanis harmincezer forint, és ebből a patikáknak annyit kell beszerezniük, ahány gyógyszerkiadó pulttal rendelkeznek.
A kamara az egészségügyi kormányzatnak jelezte, hogy legalább a működési célú támogatásra jogosult fiókgyógyszertárak és a kézi gyógyszertárak működtetőinek eszközbeszerzéssel kapcsolatos költségeit biztosítsák központi forrásból, de még nincs döntés. A gyógyszerészkamara azt kéri, hogy ne sodorják lehetetlen helyzetbe a kis patikákat a gyógyszertermék-azonosítási rendszer – a szerializáció – bevezetésével. Mint Hankó Zoltán hozzátette, a jövő évi költségvetésben a működési célú, vissza nem térítendő támogatásokra egymilliárd-ötvenmillió forint áll rendelkezésre. Erre azok a nehéz helyzetű, vidéki gyógyszertárak pályázhatnak, amelyeknek az előző évi árréstömege nem haladta meg a 6 millió forintot. A támogatásra évente átlagosan 350-400 patika pályázik, de a kamara elnöke szerint tovább kellene bővíteni a vissza nem térítendő támogatások forrásait.
Jövő február 9-től egy kétdimenziós vonalkóddal és egy „dézsmabiztos”, manipulálás elleni kóddal is el kell látni a vényköteles gyógyszereket az európai bizottsági döntés nyomán. Az egyedi azonosítási rendszer bevezetése a gyógyszeriparnak mintegy húszmilliárd forintjába kerül, ebből a magyar kis- és közepes vállalatokra 3-3,5 milliárd forintnyi teher hárul.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.