Jönnek az új vészhelyzetszabályok
Megváltozik a hazai villamosenergia-piac szabályozási környezete, mivel be kell illeszteni a hazai jogrendbe nyolc rendeletet, amelyet az Európai Bizottság tavaly négy átfogó témakörben fogadott el. A rendeletek a villamosenergia-rendszerek országhatárokon átnyúló együttműködését, a villamosenergia-piac fejlesztését és az egységes belső energiapiac megteremtését célozzák a harmadik uniós energiacsomag részeként. E kötelezően végrehajtandó uniós jogszabályokat vagy iránymutatás (guideline), vagy üzemi és kereskedelmi szabályzat (network code) formában adták ki.
A Mavir Zrt. – mint a hazai villamosenergia-átviteli rendszer irányítója – a napokban a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) közreműködésével tartott fórumon tájékoztatta a hazai piaci szereplőket arról, hogyan változik meg a szabályozási környezet a network code-ok bevezetésének következtében. A rendezvényen külön szekciót szerveztek a villamosenergia-elosztói engedélyeseknek azért, hogy egységesen lehessen kezelni a rájuk vonatkozó javaslatokat, paramétereket, és összehangoltan lehessen kialakítani a belső csatlakozási eljárásrendeket.
„A fogyasztók költséghatékony, megkülönböztetéstől mentes és átlátható villamosenergia-ellátásának érdekében volt szükség a műszaki szabályrendszerek összehangolására számos lényeges területen. Ilyen terület a kiegyenlítő szabályozás vagy a hálózatok csatlakozása. Az a cél, hogy létrejöjjön az azonos versenyfeltételek mellett működő, egységes belső villamosenergia-piac” – magyarázta a network code-ok fontosságát a Világgazdaságnak a Mavir. E hálózati kódok implementációja azt jelenti, hogy a rendszerirányítónak (Magyarországon tehát a Mavirnak) számos módszertant és feltételt kell kidolgoznia.
A munka egy részét a társaságnak egyedül, a többit más uniós rendszerirányítókkal vagy akár csak egy adott régió rendszerirányítóival kell elvégeznie. Az így elkészülő módszertanokat és feltételeket jóváhagyásra be kell nyújtania a szabályozó hatóságnak, azaz a MEKH-nek.
A fórumon hat network code tavalyi bevezetése és az ezek miatti fő változások kerültek terítékre. Ezek egy része a kiegyenlítő szabályozást érinti, vagyis azt a folyamatot, amelyben a rendszerirányító egyensúlyba hozza a piacon keresett és felkínált energia mennyiségét. Az egyensúly érdekében a rendszerirányító módosíthatja az erőművek termelését és a fogyasztók felhasználását, de bevetheti a piaci szereplők által e célra felkínált tartalék teljesítményt és az úgynevezett kiegyenlítő energiát is. E téren újdonság, hogy a kiegyenlítő szabályozási szolgáltatásnak (tartalék) megjelenik négy további típusa, és ezeknek a piacain egyenként központi platformokat hoznak majd létre a kiegyenlítő szabályozási energia közös, uniós piacának megvalósítása érdekében.
A Mavir bemutatta azokat a napon belüli és másnapi nemzetközi piacintegrációs projekteket is, amelyeknek két céljuk van: az uniós integrált villamosenergia-piac létrehozása és az, hogy megszülessen az európai határkeresztező áramáramlásokkal kapcsolatos szabályozás egységes keretrendszere.
A fórumon megvitatták továbbá azt a szabályzatot, amely a villamosenergia-rendszer vészhelyzet esetén történő leállítását és helyreállítását írja le. Az új network code meghatározta azokat a rendkívüli eseteket – például a vészhelyzeti állapotot –, amelyekben fel lehet függeszteni a piacot, valamint azokat a feltételeket, amelyekben a piaci tevékenységek visszaállíthatók.
Végül az említett elosztói szekcióban bemutatták a termelőegységek kategorizálását és az egyes termelőegység-típusokra vonatkozó főbb paramétereket. Az előírások a termelők méretével arányosak – mutatott rá a Mavir –: a legkisebbekre csak néhány alapvető szabály vonatkozik, de a nagyobb erőműveknek már számos előírásnak kell megfelelniük.
