Több áramot használtunk, kevesebbet termeltünk

A szén, a földgáz és a szén-dioxid-kvóta is drágult az elmúlt évben Európában, emiatt erősödött a felhasználásukkal, illetve vásárlásukkal előállított villamos energia ára is – áll a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) 2018-as összefoglalójában. Az emelkedés a hazai piacon egyelőre csak a hosszabb távú árvárakozásokban jelent meg, a másnapi piacon nem, mert a balkáni országok importigénye alacsony volt a vízerőműveik bőséges vízellátása következtében.

A nagykereskedelmi piacon azonban akadt gond: a MEKH szerint a rendszerhasználók (kereskedők) nem mindig tudtak átvinni annyi áramot a határon, mint amennyit oda lehetett szállítani a vezetékeken, mert szűkösek a számukra felkínált határkeresztező kapacitások (ezek nagysága különösen az osztrák határon ingadozik). A hivatal arra gyanakszik, hogy a rendszer-üzemeltetők részben a belső kapacitásszűkületeket kezelik a határkeresztező kapacitások korlátozásával. Csakhogy – írják – ez az egyébként elterjedt gyakorlat ellentétes az európai szabályozással, és jelentősen növeli a magyar másnapi árakat is. A Mavir a nemzetközileg elfogadott módszertant alkalmazva határozza meg a mindenkor megajánlható legnagyobb határkeresztező kapcitásokat – reagált lapunknak a társaság.

A MEKH másik feltételezése, hogy azokon a határokon, amelyek nem vesznek részt piac-összekapcsolásban, a korábbinál több villamos energia áramlott az árkülönbözettel ellentétes irányban, így romlott a kereskedelmi áramlás hatékonysága. A horvát határon például az órák felében a drágább piacról zajlik az olcsóbb irányába a szállítás. A MEKH kezdeményezte a rendszerirányítók kapacitásmeghatározási gyakorlatának kivizsgálását a leginkább érintett ausztriai határkeresztezőn. A jövő évtől egyébként az új európai szabályozás, a tisztaenergia-csomag is sokkal nagyobb arányú kapacitásfelajánlást tesz kötelezővé.

A másik kulcsterületen, a rendszerszintű szabályozások piacán a hivatal szerint tavaly jelentősebben nőttek a kapacitásdíjak, mint amennyit a költségek növekedése indokol.

Tavaly 0,8 százalékkal nőtt a magyarországi villamosenergia-felhasználás, ezen belül a lakosság 2 százalékkal vásárolt több áramot az egyetemes szolgáltatásban, az egyéb szektor pedig mintegy fél százalékkal. A belföldi villamosenergia-termelés azonban csökkent, és 31 százalékra nőtt az importnak a fogyasztáshoz viszonyított aránya. Csak a naperőművi kapacitások bővültek. A háztartási méretű kiserőművek nélkül 336 megawatt a beépített kapacitás.

Összefogás Bukarestben

A gázrendszer üzemeltetője által felkínálandó gáztermékek értékesítése nem függhet a belpiaci felhasználástól, a gázinfrastruktúrát széles piaci kör számára kell megkülönböztetés nélkül hozzáférhetővé tenni, és el kell távolítani a megújulóenergia-pontenciálok kiaknázását gátló szabályozási és műszaki akadályokat – hangsúlyozták egyebek mellett a Közép- és Délkelet-Európa energia-infrastruktúrájának összeköttetéseivel foglalkozó hét eleji miniszteri tanácskozáson Bukarestben. A rendezvényen több magyar vonatkozású projekt előrehaladását is üdvözölték. Magyarországot Kaderják Péter, az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkára képviselte. | VG