Éppen a sok kritikát kapó nukleárishulladék-tárolást tartja az atomenergia melletti egyik fő érvnek Michael Shellenberger környezetvédő aktivista, aki részben a tiszta energiát támogató programjával és a Diablo Canyon atomerőmű bezárása elleni kampány részeseként indult tavaly a kaliforniai kormányzóválasztáson. (Alulmaradt.) „A nukleáris hulladék szilárd, és a vele előállított energiára vetítve sokkal kevesebb keletkezik belőle, mint más típusú energiatermelés hulladékából. Biztonságosan elzárható, nem kerül vissza a természetbe. A nukleáris termelés a levegőt sem szennyezi, ez sem mondható el minden energiatermelő folyamatról” – magyarázta a Világgazdaságnak a közelmúltban Szocsiban rendezett Atomexpón. Mint rámutatott, az elbontott naperőművek után fajlagosan háromszázszor több hulladék keletkezik, mint az atomerőművek után.
A radiokatív tartalmú hordókat azonban százezer évig meg kell őrizni sértetlenül. Ám ilyen időtávlatban – erre a finn Onkalo című dokumentumfilm mutatott rá – még azt sem tudjuk, hogy ki kinek, milyen nyelven és eszközzel adja tovább a hulladéktároló megóvására vonatkozó utasítást, információt. A Világgazdaság felvetésére Michael Shellenberger közölte: nincs miért aggódni, ez a „legjobb fajta” hulladék, biztonságosan és hosszú ideig őrizhető. Félni inkább a krómot, kadmiumot és más, mérgező nehézfémeket tartalmazó napelemek hulladékától kell.
Az atomenergiát amiatt is a megújulók elé helyezi Michael Shellenberger, valamint az általa alapított és vezetett Environmental Progress szervezet, mert egységnyi energiát adó atomerőmű építéséhez kevesebb anyagra van szükség, mint a többi, tiszta energiát adó létesítményhez. Így már a gyártás során is kevesebb a beavatkozás a környezetbe. Listájuk „rossz” végére a napelemek kerültek a 16 ezer tonna per terawattórás mutatójukkal. Az anyag több mint fele acél, de jelentős tétel a cement, az üveg és más anyagok is. Egy atomerőműhöz viszont fajlagosan elég 920 tonna anyag, ennek a bő 80 százaléka beton, a többi főként acél.
Az aktivista statisztikákkal érvelt a nukleáris balesetek kockázatára vonatkozó kérdésünkre is. Mint mondta, közvetlenül atomerőművi radioaktivitástól még senki nem halt meg, a fukusimai halálesetek mögött is más okok voltak. Az energiatermelésre visszavezethető halálesetek 95 százaléka mögött a levegőszennyezés áll. (Erről az Environmental Progress honlapja a brit The Lancet orvosi lap alapján közöl diagramot, amely szerint a legkárosabb, szénalapú termelést az olaj-, a biomassza- és a gázalapú követi. Az atomenergiához nulla érték tartozik.) Egy további aggály kapcsán a környezetvédő jelezte: a gyakorlat nem igazolja, hogy az atomerőművekkel rendelkező országok később atomfegyvereket fejlesztenének.
Michael Shellenberger azért dolgozik az atomenergia elfogadottságának növelésén, mert miközben a technológiának az áramtermelésben betöltött súlya és abszolút mennyisége csökken, az energiaigény világszerte nő, de a belépő megújulók – elsősorban a nap- és a szélenergia – nem pótolják még a kieső kapacitásokat sem. Ez a szénbázisú termelésnek enged helyet. Ráadásul 2010 és 2016 között 62 százalékról 51 százalékra esett az atomenergia támogatottsága. Félő, hogy az elöregedés vagy más okok miatt bezárt atomerőművek helyét Európában is újranyitott szenes egységek veszik át.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.