Gázt és fegyverzetet vásárolhatunk
Sikerült megerősíteni minden tekintetben Magyarország és az Egyesült Államok stratégiai
szövetségét – jelentette ki Orbán Viktor miniszterelnök kedden Budapesten, miután előző nap Washingtonban Donald Trump amerikai elnökkel tárgyalt. A Fehér Ház közleménye szerint a megbeszéléseken téma volt a NATO-ban való együttműködés, a demokratikus kormányzás folytatása, az ellenőrizetlen globális migráció, valamint a tisztességtelen kínai kereskedelmi és befektetési technikák elleni fellépés a Bloomberg tudósítása szerint.
A tárgyalások előtti szakértői várakozások szerint terítékre kerülhetett Washingtonban az USA-ból származó gázimport kérdése, Magyarország Oroszországtól és Kínától való gazdasági függésének oldása, a kiberbiztonság és a védelmi ipar.
„A stratégiai kapcsolat erősítése nem nulla összegű játszma, vagyis a magyar–amerikai partnerség szorosabbá válásából nem következik, hogy gyengülnének Magyarország más országokkal, jelen esetben Oroszországgal és Kínával kiépített kapcsolatai” – válaszolt a Világgazdaságnak Magyarics Tamás Amerika-szakértő. Meglátása szerint Kína magyarországi befektetései egyébként sem olyan súlyúak, ami az amerikaiakat aggasztaná, a német gazdaság Kína-függése nagyobb mint az USA-é, de számottevő Franciaország és Nagy-Britannia kínai kereskedelme is. Magyarország szerepe Kína európai terjeszkedésében ott kerül inkább képbe, hogy Kína, miután megvásárolta a pireuszi kikötőt, az európai szárazföldi szállításban is erősíthet. Aggodalmat amerikai vélemények szerint azonban inkább a Huawei okozhat, mert a kínai cég az 5G távközlési rendszeren keresztül illegálisan gyűjthet adatokat. Ezért az amerikaiak szeretnék, ha az európai országok az 5G-rendszer kiépítésekor nem a Huaweijel dolgoznának.
Magyarics Tamás Oroszország kapcsán az erős energiafüggést emelte ki, hangsúlyozva, hogy az Magyarországon kívüli okok miatt alakult ki, a magyar kormány pedig eddig is tenni akart ellene, de elmaradtak azt ezt segítő külföldi vezetékberuházások. Washingtonban azonban most szóba kerülhetett az amerikai–román termelésű fekete-tengeri gáz majdani Magyarországra szállítása, a horvátországi LNG-kikötőn keresztüli amerikai gázimport is, hiszen általában is amerikai cél az európai gázexport felfuttatása. Igaz, az amerikai gáz drágább, mint a Gazpromé.
Téma lehetett a NATO-tagok fegyverzetének modernizációja kapcsán, hogy az amerikai vezetés szeretné, ha a tagállamok nagyobb részt vállalnának a közös védelemből, ez viszont feltételezi a saját védelmi képességek növelését. Ennek alapján feltehető, hogy Magyarország később amerikai fegyverzetet vásárol, de – mint a szakértő hangsúlyozta – ez nem olyan téma, amelyet egy ilyen találkozó után az érintettek részleteznének. Ugyanakkor Magyarország a NATO-misszió részeként újabb kétszáz katonát küld külföldre: 130-at Koszovóba és hetvenet Afganisztánba.
A tárgyalások kapcsán többek között Feledy Botond külpolitikai szakértő is a kiber- és az energiabiztonságot emelte ki az InfoRádiónak. Ő is rámutatott, hogy a palagáz ára még nem versenyképes a hagyományos gázéval, ezért stratégiai jelentősége van a kormányzati támogatásnak. Feledy Botond szerint, mivel ez üzleti szempontból is fontos, Donald Trumpnak van mozgástere, és Orbán Viktornak is nagy befolyása van, mert jelentős állami tulajdonrész van a legnagyobb magyar olajvállalatban. Feledy Botond a biztonsági kérdések kapcsán emlékeztetett, hogy Magyarország
3,5 ezermilliárd forintot szán honvédelemre a következő években.
Varga Gergely, a Külügyi és Külgazdasági Intézet vezető kutatója szerint a találkozót az is indokolta, hogy Magyarország amerikai cégek által kitermelt gázt és amerikai fegyvereket vásárolhat.
